Belépek Elfelejtettem a jelszavam

 


Együttműködő partnerek:

 

 

BékésDrén Kft. 

 


Békés Megyei Önkormányzat

 

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Németh Erzsébet Előadása 2013.július 19.

Az önigazolás csapdája


Az önigazolás csapdája című szakmai előadás zárta a DELTA másod- és harmadéves évfolyamának képzési hetét, amelyet Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese tartott péntek délután.
    Az egyénre vonatkozó pszichológiai ismereteket nyújtó előadás először az önigazolás miértjére adott választ: az ember hajlamos arra, hogy elsősorban mások, de önmaga előtt is igazolja tetteit, ezzel mentve pozitív énképét. Majd az attitűdök szerepét és jelentőséget ismertette az előadó. Az attitűdök a „fejünkben meglévő vélemények” – fogalmazott, amik érzelmi töltetűek. „Az ember védi őket, azt hallja és veszi észre, amik erősítik attitűdjeit, és mivel érzelmi alapon működnek, ezért nem teljesen elfogulatlanul és objektíven látja a világot” – mutatott rá. Az emberek arra motiváltak, hogy keressék az attitűdjeikkel egybehangzó és kerüljék az attól eltérő információkat.
    A kognitív disszonanciára kitérve, az előadó magyarázata szerint a jelenség olyan tudattartalmakat feltételez, amik egymással ellentétben állnak, és a folyamat során ezeket a belső ellentmondásokat igyekszünk feloldani. A döntéshozatali folyamatban is kitűntetett szerepe van a kognitív disszonanciának: a döntést megelőzően elfogulatlanabbak és körültekintőbbek vagyunk, utána pedig a döntés helyességét próbáljuk meg igazolni. „A döntések igazolása irracionálissá teszi a gondolkodást.” Németh Erzsébet a döntéshozatali folyamat két típusát különböztette meg: a maximalizáló, aki mindig legjobb döntést akar hozni, és az elégedettségre törekvő, aki megelégszik a könnyű döntésekkel.  A pszichológus szerint a maximalizálók jobb döntéseket hoznak, de az elégettségre törekvők a boldogabbak. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy nem szabad mindig maximalizálni, mert az ebbe a csoportba tartozók sosem lesznek elégedettek, és ez boldogtalanná teszi őket.
    Az erőfeszítések igazolásával folytatódott az előadás, ennek értelmében az előadó elmondta, hogy minél nagyobb erőfeszítést teszünk, annál hajlamosabbak vagyunk utólag igazolni a cselekedetünket. A külső igazolás fontosságára hívta fel a figyelmet, mert ha az ember nem kap külső visszaigazolást, akkor hajlamos belső igazolást keresni. Majd feltette a kérdést: „melyik feladatot értékeljük jobban, amit megfizetnek vagy, amit magunktól végzünk?” „A jutalommal meg lehet ölni a spontán cselekvést” – fogalmazott. A büntetéssel kapcsolatosan azt mondta, amennyiben szükség van rá, azt kell elérni, hogy az illetőnek ne legyen elég külső igazolása. Németh Erzsébet hangsúlyozta, hogy a vezetőnek arra kell törekedni, hogy alkalmazottaik önmagukban érezzék, belsővé kell tenni a sikert, így lesz hosszú távon eredményes a munkavégzés. Az erkölcstelen viselkedés igazolásáról azt mondta, hogy azok az emberek hajlamosak rá, akiknek magas az önértékelésük és merevek. Azonban az a vezető, akinek magas ugyan az önértékelése, de rugalmas, azt mondja: „én jó ember vagyok, de csinálok rossz dolgokat.” Németh Erzsébet szerint a helyes út, jó önismereten alapuló, magabiztos önkép kialakítása, a vezetőnek tudnia kell magáról azt, hogy nem tökéletes, mert a kegyetlen viselkedés igazolása veszélyes is lehet.

 

Dél-Alföldi Talentum Akadémia © 2011 - Minden jog fenntartva!

Dél-Alföldi Talentum Akadémia

info@deltaakademia.hu
+36 70 6064058+36 70 6064058