Kék Óceán stratégia 60 percben – a jéghegy csúcsa

A keddi nap második felszólalója Petro Kinga közgazdász volt, aki a „Kék Óceán” stratégia ismertetése mellett arra is magyarázatot adott, miért lesznek világszerte sikeresek, innovatívak és úttörőek a „magyar agyból” kipattant ötletek.
    A marketingben kidolgozott „Kék Óceán” stratégia ellenpárja vagy alternatívája a „Vörös Óceánnak”: az előbbi a piacra lépő, új termékekre fókuszál, míg utóbbi a piacon már meglévő szereplők közti versenystratégiát dolgozza fel. A „kék” és „vörös” elnevezések jelképesek, akkor vörös az iparág, ha vérzik, mert erős és telített a piac, nagy a verseny, és akkor kék, ha még nincsen konkurencia az adott területen. „Azért kék, mert újszerű, és nem elfogadott, az új kezdeményezésekre alkalmas a terület” – mondta az előadó. „De miért óceán?” Az óceán a legnagyobb vízterület a Földön, így ez az elnevezés is metaforikus: óriási és globális piacokra, valamint a lehetőségek határtalanságára vonatkozik. Két esetben van szükség a kék stratégiára, „ha túl sok az ötlet, vagy ha nincs ötlet” – mondta. A Kék Óceán Stratégia két alapvető jellemzője, hogy nem egy adott szektor határain belülre tervez terméket, hanem kilépve a határokból, átugorja az iparágat olyan területeket keresve, ahol nincs verseny. Petro Kinga erre a jelenségre a Swatch karórát hozta példaképpen: egy időben a karóra használati tárgy volt csupán, de egy svájci innovációnak köszönhetően öltözködési-kiegészítővé nőtte ki magát, így ma az időmérés funkciója mellett az ékszer funkcióját is betölti. Itt került szóba a „fordulópont” fogalma, amikor az üzlet visszavonhatatlanul más lesz: amint eléri az úgynevezett inflexiós pontot az üzlet vagy új magaslatokra emelkedik, vagy hanyatlani kezd. Az óra példáját tekintve a Swatch az óragyártásban azzal tudott emelkedést produkálni, hogy a divat területén talált egy „Kék óceánt”, így olyanokat is óravásárlásra késztetett, akik előtte nem tervezték új óra vásárlását. Ez a stratégia tehát nem a tömegre, hanem a szélsőségekre koncentrál azzal a céllal, hogy mindenki számára elfogadhatóvá tegyen egy a terméket, mert ha mindenki magáénak tekinti, akkor senki nem szabotálja.  
    Az előadó ezt követően kitért a magyar kreativitás és innováció lehetséges emberi hátterére. Petró Kinga véleménye szerint a magyar nyelv képszerűsége és másoktól eltérő gondolkodást felerősítő hatása miatt lesznek világszerte sikeresek a magyar ötletek. Az előadó szerint „a nyelvünkbe kódolt igazságok miatt találunk újszerű és más megoldásokat a problémákra” . A „testvér”, a „Húsvét” vagy a „farkas” szavunk is mind képszerű, ez pedig anyanyelvünk sajátja…
Az előadás ezután arra kereste a választ, miért csak országhatárokon kívül lesznek sikeresek a magyar szakemberek? Az előadó álláspontja szerint – ahogyan a magyar népmesékben meg van írva –  a „szegény” legény elmegy szerencsét próbálni, majd kincsekkel tér haza. Petro Kinga szerint: „Nem baj, ha elmész, de a haza érdekeit mindig tartsd szem előtt!”
    Az előadás a közgazdaságtani és marketingismeretek bővítése mellett még egy fontos üzenet átadását célozta, amit nem a hagyományos módon próbált meg az előadó a diákokhoz eljuttatni. Egy népdalt és a Honfoglalás című film betétdalát Petro Kinga kislánya énekelte el a hallgatóknak, akik csatlakoztak hozzá. „Ha nincs hely, ahol élj, indulj hazafelé” – zárta előadását Petro Kinga.