Belépek Elfelejtettem a jelszavam

 


Együttműködő partnerek:

 

 

BékésDrén Kft. 

 


Békés Megyei Önkormányzat

 

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Előadássorozat 2012.07.02-06.


DELTA Nyári Akadémia 2012. július 2 - július 6. 
Előadásai


 

 

MEGNYITÓ


 

Megnyílt a DELTA a békési és a csongrádi fiatalok előtt

A Dél-alföldi Talentum Akadémia július 2.-án megnyitotta kapuit az egy hetes gyulai, 2012-es Nyári Akadémia első évfolyamosai előtt, ahol ünnepélyes keretek között köszöntötte a hallgatókat Barkász Sándor, az akadémia alapítója, Antal Zsolt, a  képzési program vezetője, Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere, továbbá Bajor Péter, a Nemzeti Tehetségpont igazgatója és Zakar Péter, a szegedi Gál Ferenc Főiskola dékánja.

A tavalyi évben Dél-alföldi Talentum Akadémia (DELTA) útjára indult, vezetői adottságokkal rendelkező fiatalokat felkaroló kezdeményezés idén a Békés megyei diákok mellett a Csongrád megyében érettségiző fiatalokat is bevonta a programba.

            A több mint 160 hallgató regisztrációját követően Barkász Sándor, a DELTA alapítója üdvözölte a fiatalokat a megnyitónak és évfolyam-előadásoknak helyt adó Román Kulturális Központban, majd megosztotta velük az Akadémia létrehozásának alapgondolatait, küldetését és kiemelte a megkezdett képzés folytatásának szükségességét, amelyet már a diákokkal „közösen kell megtenniük” a sikerhez. A DELTA alapítója külön hangsúlyozta, hogy a fiatalok veleszületett képességeik alapján kerültek kiválasztásra körülbelül hétezer diák közül. Mint mondta, akik eljöttek a Nyári Akadémiára megadták maguknak a lehetőséget, hogy a bennük rejlő kompetenciákat továbbfejlesszék. Nagyon sok előadást én is hasznosnak tartok és tanulok belőle, remélem a gyerekek is hasonlóképp élik meg az együtt töltött rövid hetet – mondta Barkász Sándor.

           A megnyitó további részében Antal Zsolt, a DELTA képzési  program vezetője ismertette az oktatási programot, melynek célja, hogy egy biztos alapot nyújtó, alkalmazható tudást közvetítsen az Akadémia hallgatói felé. Rámutatott, hogy a program egyedülálló kezdeményezésnek számít nemcsak az országban, de egész Európában is. Kiemelte, hogy a feladat fő része a diákokra hárul abban, hogy az itt töltött hét alatt engedjék felszínre hozni a felismert képességeiket, s a továbbiakban keményen dolgozzanak azok elmélyítése érdekében.

           

 

 

 

Zakar Péter a szegedi Gál Ferenc Főiskola dékánja Széchenyi gróf és a Lánchíd példáján mutatta be a tehetség és a közösség iránti elkötelezettség örökérvényű történelmi példáit. A következő felszólaló,

Bajor Péter a Nemzeti Tehetségpont igazgatója külön kiemelte a DELTA program jelentőségét, mert – ahogyan fogalmazott – a tehetség támogatás nélkül nem tör utat magának.

           

 

Végül a házigazda jogán köszöntötte a hallgatókat Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere,  aki megtisztelőnek tartja, hogy immáron második éve adhat otthont ennek a „nemes kezdeményezésnek”.

A megnyitót és ebédet követően azonnal megkezdődött a munka. A délután két előadással és egy kulturális programmal folytatódott. Anélkül, hogy itt részletekbe bocsátkoznánk idézzük Papp Anikót, az egyik deltás diákot, aki mint mondta, hogy a délutáni előadások számára nagyon hasznosak és érdekfeszítők voltak és reméli a hét további részében hasonló színvonalú előadásokat lesz lehetősége meghallgatni. Anikó azt is elárulta, hogy a programok közül a legjobban a szerdai fürdőzést várja a nagy meleg miatt.

 


 

DELTA Nyári Akadémia 2012. július 2.   Előadásai


 

Széleskörű előadássorozat a DELTA első napján


Az ünnepélyes megnyitó után a Dél-alföldi Talentum Akadémia megkezdte előadássorozatát. Elsőként Bajor Péter, a Nemzeti Tehetségpont igazgatója szólt a fiatalokhoz, s vezette be őket az önismerettel, a személyiségfejlődéssel kapcsolatos kérdésekbe, majd Blanckenstein Miklós, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora szólt a DELTA hallgatóihoz. Az estet Eperjes Károly formabontó előadása zárta, amelyet kizárólag a deltás diákok hallhattak a Kossuth-díjas művésztől.


Bajor Péter - Nemzeti Tehetségpont Igazgató - Önismeret és emberismeret” című előadásában felhívta a hallgatók figyelmét az egyediségükre, különbözőségükre, hiszen a vezetői tulajdonság, amelynek köszönhetően kiválasztásra kerültek a DELTA tehetségképző programjába, csak az egyik komponense összetett személyiségüknek, de mindannyian más területen és másként lesznek képesek érvényesíteni ezeket a képességeket. Bajor Péter saját élettapasztalatait ismertetve világította meg a hallgatóság előtt a személyiség érésének és változásának folyamatait, amelynek szakaszairól elsősorban az elsődleges szocializációs környezetünktől, családunktól, barátainktól és tanítóinktól várhatunk visszaigazolást.

 A 18 diából álló prezentációt kiegészítő interaktív előadás végén a Nemzeti Tehetségpont igazgatója több mint 150 különböző színű és tapintású labdát osztott szét a jelen lévők között, hogy azok kiválasztásával nyomatékosítsa a diákok egyediségét és sokszínűségét, hiszen ahány méretű és színű labda van, annyira eltérők az előadóban ülők személyiségtípusai is. A szót „átpasszolva” a következő előadónak felhívta a hallgatók figyelmét arra, hogy „mostantól náluk van a labda”, vagyis a lehetőség képességeik bizonyítására és sikerek elérésére.

 


              


 


 

„Család, közösség, nemzet” címmel, a délután második előadást Blanckenstein Miklós, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora tartotta, akinek előadását egy közeli barátja, Balcsok Tamás gitárral és énekkel kísérte. Mondanivalójának középpontjában az emberré válás, a rendeltetésszerű fejlődés, illetve a gyermeki kötődés állt, majd végigvezette a közönséget a természetes életkori szakaszokon, továbbá bepillantást nyerhettünk a szülő-gyermek viszony nehézségeibe, lehetséges irányvonalaiba, valamint szépségeibe és csodáiba is.

            Ahhoz, hogy emberi kapcsolataink sikeressé válhassanak, hét alapvető tulajdonságra van szükségünk – magyarázta Blanckenstein Miklós. Az első, s egyben az egyik legfontosabb, amelynek hiányát érezhetjük a hétköznapokban a kedvesség, a szeretet, amely alatt a segítségnyújtás örömét kell értenünk, vagyis a szeretet tudatos gyakorlását. A második a türelem, vagyis azon képesség, hogy el tudjuk viselni mások hibáit, a harmadik a megbocsátás, mely egyenes út a harag fogságából való szabaduláshoz, a negyedik pedig az udvariasság, amely a társadalmi együttélés alapköve, feltétele. Az ötödik tulajdonság, amely elengedhetetlen eleme az emberi kiegyensúlyozottságnak az alázat, hiszen e jellemvonás nélkül egy magas beosztású vezető sem képes hosszú távú sikerek elérésére – hangsúlyozta Blanckenstein Miklós. Hatodikként említette a nagylelkűséget, vagyis önmagunk odaajándékozását, s végül a hetedik fő tulajdonságról számolt be, az őszinteségről, mely hozzásegít minket ahhoz, hogy cselekedeteink, gondolataink és szavaink egyezése révén hitelessé, elfogadottá, megbecsültté válhassunk. Az előadás végeztével a rektor úr mindenki figyelmébe ajánlotta a „Szeretni tanulni” programot, majd pedig Balcsok Tamás a közönséget is éneklésre buzdítva egy mindenki által ismert dallal zárta a műsort.



 

  Az este zárásaként Eperjes Károly tartott formabontó, deltásokra szabott előadást az Akadémia hallgatóinak, amely a humor és az irónia eszközeit felhasználva adott mélyebb értelmezést korunk szellemiségéhez. A nyári szabadságát csak a DELTA miatt megszakító Kossuth-díjas színész mind kulturális témákat, mind vallási, mind morális kérdéseket boncolgatott és sajátos stílusában olyan értékekre hívta fel a programban részt vevők figyelmét, amellyel a diákok korábban nem találkozhattak az iskolai oktatáson belül. Egyszerre helyezte párhuzamba a Hamletet és a Harry Pottert, a Szentírást és Arisztotelész Poétikáját, sőt megtisztelte a lelkes közönségét azzal is, hogy a magyar nyelv egyediségére és szépségeire különböző költemények elszavalásával hívta fel a figyelmet, így terítékre került József Attila, Radnóti Miklós és Weöres Sándor egy-egy verse is.


 

 


 

DELTA Nyári Akadémia 2012. július 3.   Előadásai

 

Folytatódik a vezetői képességű diákok képzése a Deltában


A DELTA nyári akadémiájának második napján folytatódtak az érdekfeszítő előadások. Kora délelőtt Czégé Zoltán a PI Europe magyarországi képviselője és Kozma Gábor a Gál Ferenc Főiskola rektora, majd a délutáni órákban Kiss István az Bay Zoltán,  Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. igazgatója és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke tartott előadást.

  

Juniorok szervezeti beilleszkedése

 Czégé Zoltán, a PI Europe magyarországi képviselője kedden kora délelőtt a szervezetek működésébe avatta be a hallgatókat, továbbá előadásában kitért arra, hogy milyen lehetőségek várják a frissen végzett tanulókat a munkaerőpiacon. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mai fiatalok már nem csak az itthoni vagy európai kortársaikkal versenyeznek a lehetőségekért és az állásokért, hanem ázsiai és amerikai pályakezdőkkel is. Pusztán Kínában 130 millió kiemelkedő vezetői kvalitással rendelkező egyetemista van, akiknek ugyanolyan céljaik vannak, mint a deltásoknak, és mindent meg is tesznek azok eléréséért – támasztotta alá mondanivalóját Czégé Zoltán. Emiatt külön hangsúlyozta a nyelvtanulás fontosságát a hallgatók számára, mert véleménye szerint legalább két vagy három nyelv ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben érvényesüljenek.

            A program zárásaként rendhagyóbb példákat és tényeket is hozott a jelenlegi diplomás és szakképesítési felvevőpiacról. Az Egyesült Államokban például a 2010-ben az álláslehetőségekhez kapcsolódó szakterületek 40 százaléka még csak nem is létezett. A szakember szerint akkor lesz jó állása az új nemzedéknek, ha azt ők maguknak kreálják meg. Mint mondta, korunk oktatási rendszerét jellemzi, hogy olyan szakterületekre képeznek embereket, amelyek még nem is léteznek, s ezzel együtt olyan technikák használatával kell munkájuk során megbirkózniuk, amelyeket még fel sem találtak.

 

Ki nevel?

 A következő felszólaló, Kozma Gábor Ki nevel? címmel tartotta meg előadását külön-külön a szekciókra bontott Békés és Csongrád megyei hallgatóknak. Előadásában elsősorban arra próbált választ adni, hogy melyek a nevelés legfontosabb alkotóelemei, s hogy abban milyen tényezők és folyamatok játszanak kulcsszerepet.

            Ki a legjobb nevelő? – tette fel a kérdést Kozma Gábor a hallgatóságnak. Szerinte a legjelentősebb nevelő hatása a saját közvetlen környezetünknek van, vagyis a család, a baráti közösségek és az iskola bír elsődleges szocializációs szereppel. Előadásában külön hangsúlyt fektet az édesanya jelentőségére, aki – mint mondta – a legjobb természetadta nevelő, függetlenül attól, hogy éppen melyik kultúrához vagy népcsoporthoz tartozik.

            A nevelésről mindig, mint egy pozitív folyamatról kell beszélnünk, hiszen ez fejleszti legjobban, teszi gazdagabbá és strukturáltabbá a személyiséget. Rossz nevelésről akkor beszélhetünk, ha a gyermeket negatív hatás éri a nevelés során, vagyis a felépített konstrukciót lerombolja – magyarázta Kozma Gábor. Az embert számtalan olyan erő, folyamat éri és formálja a hétköznapokban, amelyek elbizonytalanítják és lerombolják személyiségünk konstruktív elemeit, s ha ezek mellett nincs megfelelő mennyiségű pozitív hatás is, akkor az egyén nem képes megfelelő mértékben fejlődni.

            Az előadó szerint a nevelés nem szűkül a gyermekkorra, bármikor részesülhetünk benne, hiszen a személyiség fejlődésének folyamata is egy életen át tartó folyamat. Kozma Gábor arra próbálta a hallgatósággal megtalálni a választ, hogy ha a nevelésnek logot, emblémát kellene készíteniük, hogyan próbálnák meg vizuálisan ábrázolni azt. A diákok lelkes ötletei után az előadó ismertette az általa javasolt logót is, mely szerint egy hosszú egyenesként ábrázolta a nevelés folyamatát, utalva annak örökérvényűségére. Első pontként a születést határozta meg az egyenesen, hiszen az már tartalmazza azokat a pozitív hatásokat, amelyeket a születésünk váltott ki a közvetlen környezetünkből. A számegyenes végén lehet akár 100 év is, ha optimisták vagyunk – jegyzi meg –, s ezalatt az idő alatt végig pozitív hatások nevelnek minket. Természetesen a lineáris vonalon negatív hatásokkal is találkozhatunk életünk során. Azonban a sötétségben és az elkeseredettségben

„a fény legkisebb sugara is reményt adhat”, amire a szakadékos út során nehezedhetünk: ez maga a nevelés.

 

Kutatásfejlesztés és piac összefüggései

 

Az ebédet követően megkezdődtek a délutáni évfolyam-előadások a Román Kulturális Központban, melyet Kiss István, az Alkalmazott Kutatási Nonprofit Kft. igazgatója indított meg, Kutatásfejlesztés és piac címmel. Elsősorban saját tapasztalatait igyekezett megosztani a közönséggel azzal kapcsolatban, hogy az általa ismert kutatásfejlesztési szegmensben milyen vezetőnek lenni. A kutatókat általában összeborzolt hajjal és keretes szemüveggel képzelik el az emberek, de ennek semmi köze a valósághoz – magyarázta a diákoknak Kiss István. A kutató is egy ugyanolyan szakma, mint a többi, ahol projekteket kell végrehajtani ahogy azt kell egy ácsnak, egy péknek vagy egy közgazdásznak is.

            Szerinte vezetőnek lenni hatalmas élmény, azonban a pozitív dolgok mellett ez rengeteg nehézséggel is jár. Egy olyan személyiséget feltételez, aki hajlandó áldozatokat hozni, például több iskolát vagy tanfolyamot elvégezni, esetleg szabadidejében szakkönyveket olvasni. A tanulás tehát egy örökké tartó folyamat, s ezt csak az tudja jól csinálni, aki nem csak a saját szakterületén képzi magát, hanem más területeken is széles látókörrel rendelkezik – hangsúlyozta Kiss István. 

            Elárulta a diákoknak, hogy számára sokat segített, hogy olyan emberek voltak a közvetlen környezetében, akikre mind szakmailag, mind emberileg fel tudott nézni. Szakmája kiválasztása szempontjából egy meghatározó élményként emlékszik vissza egy egyetemi előadására, ahol a professzor lenyűgözte szakmai tudásával és hozzáértésével.

            Felhívta a hallgatók figyelmét arra is, hogy egy vezetőnek nagyon fontos feladata, hogy az alkalmazottjaival szoros bizalmi kapcsolatokat ápoljon, azonban mindig meg kell tartani a két-három lépés távolságot annak érdekében, hogy ne keveredjen össze a magánélet a szakmai érdekekkel. Szerinte mindenki ért valamihez, a vezető feladata pedig az, hogy ezeket felismerje és összehangolja, így képesek sikereket elérni a kollégái, s ugyanígy lehet sikeres az egységes projekt is. Hiszen olyan, hogy vezető önmagában nincs. Ahhoz, hogy valaki betöltse ezt a posztot kell lennie egy csapatnak, akit a siker felé kell vezetnie. Ha a csapat munkája nem sikeres, akár egyéni problémák megléte esetén is elképzelhető, hogy valamit a vezető nem csinált jól. Éppen ezért kell megtartani a két-három lépés távolságot, hogy egy kicsit mindig kívülről lássa a vezető a csapat mozgatórugóit – magyarázta Kiss István.

            Az előadás végeztével a hallgatóknak számtalan kérdésük volt a kutatóközpont munkájával kapcsolatban, amelyekre az előadó örömmel válaszolt, továbbá a nagy érdeklődés láttán azt is felajánlotta a diákoknak, hogy amennyiben személyesen is látni szeretnék a kutatóközpont működését, bármikor szívesen fogadja őket.

 

Önérdek, közérdek

 

A délután soron következő előadását Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke tartotta Közérdek és önérdek a magyar közgondolkodásban címmel. Elmondása szerint ismét nagy örömmel vállalta az előadást a DELTA nyári táborában, hiszen a tavalyi alkalom rendkívül pozitív és emlékezetes élményeket hagyott benne.

            Megosztotta a hallgatókkal személyes élményeit a megyével kapcsolatban, hiszen maga is Békés megyében nőtt fel, s ő számára is elérkezett az a pillanat, amikor választás elé kényszerült, hogy „hogyan folytassa tovább az életét”. A gimnáziumi évek után más megyében folytatta tanulmányait, hiszen abban az időben még felsőfokú oktatási intézmény sem volt itt, azonban később újra Békéscsabán találta meg a számára fontos feladatot, méghozzá a város újrateremtésének folyamatában.

            Domokos László több éves munkatapasztalattal rendelkezik mind az üzleti szférában, mind a közszférában felmerülő problémákkal kapcsolatban, de – mint azt mondta – az élet mindkét területén megállapítható, hogy a rendszerezettség jelenthet kiutat. „A rend értéket teremt, de ahhoz, hogy rend legyen ellenőrizni kell. Ha nincs ellenőrzés rend sincs, a vezető feladata tehát az, hogy rendszerezze a lépéseket, amelyekkel lehetőséget ad egy értékteremtő folyamat megszületésének – mondta.

            Szerinte egy sikeres vezetőnek olyan munkahelyeket kell teremtenie, ahol az alkalmazottak „tudják, értik és szeretik csinálni” a feladatukat, hiszen a motiváció elengedhetetlen alkotóeleme az eredményes munkának. Úgy látja, hogy a magyar közgondolkodásban az utóbbi, vagyis a munka szeretete kevésbé ismert fogalom, s ez egyben a kreativitás és a motiváció hiányát is jelenti, amely rossz eredményeket szül. „Ha már valahol eltöltjük azt a napi nyolc órát, amiért áttanultuk az életünket és egyéb erőfeszítéseket is tettünk az adott pozíció eléréséért, akkor meg kell tanulnunk élvezni is azt, amit csinálunk, máskülönben a sok belefektetett energiánk kárba vész” – hangsúlyozta az Állami Számvevőszék elnöke. Az emberek önérdeke, hogy ezeket a problémákat felismerjék, azonban tágabb értelemben közérdeket is szolgál, hiszen a munka szeretete az, amellyel produktív munkavégzésre lennének képesek. Ha valakiből hiányzik az elkötelezettség, s az önérdek nincs összhangban a közérdekkel, akkor az könnyen munkanélküliként találhatja magát – mondta.

            A tanulás befejeztével minden fiatal előtt ott a választási kényszer, hogy beálljon alkalmazottnak vagy pedig önállóan indít vállalkozást. Hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, ismernünk kell önmagunkat, hogy mire vagyunk képesek, tehát nagyfokú ön- és helyzetértékelésre van szükség ebben a korban, hogy valóban a jó irányba induljunk el. Azonban ha kizárólag az önérdekeinket vesszük figyelembe, s nem törődünk a közösség érdekeivel, akkor sosem leszünk képesek eljutni egy olyan konstruktív társadalmi tőke közepébe, amely magas áttöréseket okozhat a világban – fejezte be mondanivalóját Domokos László.

            Az előadás végeztével a hallgatók számtalan kérdést intéztek az Állami Számvevőszék elnökéhez, mert mint utólag többen kiemelték, még nem volt módjuk találkozni egy olyan magas tisztséget betöltő személlyel, aki ráadásul készséggel válaszolta meg a diákok pénzügyi aggodalmaira vonatkozó kérdéseket is.

            Az intenzív előadássorozat végeztével a hallgatók a Gyulai vár felé vették útjukat, ahol a tárlatvezetést és a lantművész múlt kort idéző előadását követően a vár kemencéjében sült kenyérlángossal csillapíthatták kulturális és fizikai „éhségüket”.




DELTA Nyári Akadémia 2012. július 4.   Előadásai

Harmadik nap az Akadémián

Fókuszban az együttműködés, az innováció és a vezetői kompetenciák

 

A DELTA Akadémia harmadik napján először Kamuti Jenő, olimpiai bajnok, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke tartott előadást, majd Barkász Sándor, az akadémia alapítója, végül Csák Gyula, a Békés Megyei Vízművek Zrt. vezérigazgatója szólalt fel. Az estét a Gyulai Várfürdőben zárták a deltás hallgatók.

 

Fair play a sportban és a hétköznapi életben

 

Kamuti Jenő, az egykori olimpikon és többszörös világbajnok vívó saját élete eseményeit használta fel példának és vezérfonalnak, mindvégig utalva a tisztességes versenyre, mint meghatározó gondolkodásmódra.

            Az előadó saját tapasztalatain keresztül szemléltette a hallgatóság számára, hogy a sportolói pályája során elért sikereknek és eredményeknek mennyire képezte szerves részét a kompromisszumkészség és a tisztességes verseny, mint életfilozófia. Elmondása szerint vannak helyzetek, amikor érdemes áldozatot hozni: saját magunk hátrányára kompromisszumot kötni. Jómagam büszke vagyok a mexikói olimpián szerzett második helyezésemre, ahol a döntőbéli riválisomnak magam adtam át a kardom, vagyis a győzelmet – osztotta meg emlékeit Kamuti Jenő.

A deltás diákok rendkívüli érdeklődéssel fogadták a világbajnok vívó szakmai példáit és megélt tapasztalatait, így az előadás végeztével számtalan kérdést intéztek az előadóhoz. Az előadó egy hallgató gondolatmenetére válaszolva elmondta: a jövőre nézve különösen lényegesnek tartja, hogy a Nemzetközi Fair Play Bizottság ezentúl a társadalom szélesebb köreiben is képviselje és támogassa az együttműködést, valamint a tisztességes versenyszellemet. Végül a hallgatókat is igyekezett bevonni a szervezet munkájába, ezért arra buzdította őket, hogy fejezzék ki gondolataikat azzal kapcsolatban milyen új mottót tartanának ideálisnak a Nemzetközi Fair Play Bizottság számára…

 

Mi teszi az innovatív embert?

 

Az ebédet követően Barkász Sándor, a DELTA Akadémia alapítója kezdte meg a délutáni előadássorozatot. Az alapító beavatta a hallgatóságot az innováció, az innovatív embertípus rejtelmeibe, s hogy egy vezetőnek miként kell irányítása alatt tartani az effajta tulajdonságokat. Mint kifejtette, az innovatív embertípusra alapvetően a nyugtalanság jellemző, hiszen állandóan mozgásban van, keres, kutat valamit, igyekszik kitalálni valami újat, újszerűt, olyat, amit eddig még senki nem valósított meg. Emellett egy nagyon domináns és türelmetlen személyiségtípusról van szó, amelynek ráadásul a szabálytisztelete is legjobb esetben átlagos, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy inkább átlag alatti – magyarázta Barkász Sándor.

            A szabályok nagyon fontosak, de csak addig, amíg valaki nem ész nélkül követi őket. Ha a kontroll kikerül a kezeink közül és már nem kérdőjelezzük meg a korlátainkat, komoly bajba kerülhetünk. Példaként említette a hivatásos katonákat, akiknek a szabály követése hivatásuk legfontosabb eleme: Ha azt kérik tőlük, hogy lőjék le saját rokonait, az ideális katonák gondolkodás nélkül megteszik, hiszen parancsot hajtanak végre. Ez így nem természetesen nem helyes, hiszen bizonyos szituációkban szükséges a helyzet felismerése, amely önálló gondolkodás nélkül lehetetlen – magyarázta Barkász Sándor.

            Továbbá a szakember végigvezette a hallgatóságot az innováció, az innovatív termék és a szolgáltatás kialakulásának folyamatán. Mint mondta, az első lépés, s egyben legfontosabb lépés a tudás beszerzése, a tudásszomj megléte. A semmit ugyanis nem lehet innoválni. Ha a tudás megvan, önmagában még mindig nem elegendő, hiszen szükség van döntésképességre is. Ez az, ami kizárólag alkat kérdése, hiszen vagy rendelkezik valaki az erre való kompetenciával vagy nem. Egy stratégiai vezetőnek rendelkeznie kell azzal a tulajdonsággal, hogy egy adott témáról rendelkezésre álló információk mindössze 75 százalékának ismeretével képes legyen összerakni és felépíteni valami újat. Ehhez van szükség az önálló gondolkodási képességre, amely maga után vonja az innovációt, vagyis a meglévő információknak valamilyen új formába öntését, valami újszerű megalkotását – osztotta meg tapasztalatait a Delta Akadémia alapítója.

            Az előadás végén Barkász Sándor a következőképp összegezte az elhangzottakat: Az innováció tanulással kezdődik, a gondolkodással folytatódik, ami tehát alkat kérdése és döntéssel zárul. A gondolkodási folyamat végén következik be az úgynevezett rádöbbenés, mely során az innovatív elme felismeri a megoldást. Ezek után van lehetőség az ötletroham megvalósítására. Mindehhez persze komoly bátorságra, kitartásra és alázatra van szükség, azonban ezekre a tulajdonságokra kivétel nélkül minden szakterületen szükség van akkor, ha valaki kimagasló eredményeket szeretne produkálni. Persze mindezt nem ész nélkül a falnak menve, hanem átgondoltan és megfontoltan kell véghezvinni – mondta Barkász Sándor. 

 

 

Hogyan lehetsz sikeres vezető?

 

A nap utolsó előadását Csák Gyula, a Békés Megyei Vízművek Zrt. vezérigazgatója tartotta. A szakember igyekezett megválaszolni azokat az összetett, mindenkit foglalkoztató kérdéseket, hogy miért is jó és miért nehéz főnöknek lenni, továbbá azt, hogy miként válik valaki jó vezetővé, s milyen viselkedési formulákat kell betartani. Amíg valaki csak álmodik arról, hogy egyszer főnök lesz, sokszor úgy gondol erre a fajta munkára, mintha ez egy fehérgalléros állás lenne. Azt hiszik legtöbben, hogy itt majd azt csinálhatnak, amit akarnak: sokat kereshetnek és luxusautóval járhatnak, illetve, hogy mindenkinek ők parancsolhatnak. Aki így gondol a vezetői munkára, az igen messze áll az igazságtól - emelte ki Csák Gyula.

            A szakember elmondása szerint egy vezetőnek fel kell készülnie a túlterheltségre, a folyamatos időhiányra, s arra a komoly felelősségre, amely folyamatosan a vállán nehezedik. A vezetői hivatás tehát maga után vonja a stresszes helyzeteket, amelyeket meg kell tanulni kezelni, és hozzá kell szokni ahhoz is, hogy a vezetői tevékenység többnyire magányos, mivel a döntéseket, és azok következményeit is egyedül kell elviselnie.  Főnöknek lenni ugyanakkor nagyon jó. A rengeteg kihívás, amivel nap, mint nap szembe kell nézni lehetőséget ad az önmegvalósításra, az alkotásra, ha pedig a projekt sikeres és elismert, az rendkívül jó érzéssel tölti el az embert –  mondta Csák Gyula.

            Csák kiemelte, hogy vezetőnek születni kell. Már gyermekkorban eldől, hogy valaki alkalmas-e rá, vagy sem. A képesség ugyanakkor nem elég. Szükség van ezen kívül nyitottságra, rengeteg ismeretre és tapasztalatra, a kihívások folyamatos keresésére, valamint a különböző munkatársak szintetizálására való képességre is. Ha mindez megvan, akkor nagy valószínűséggel kiváló vezetővel állunk szemben, mindez azonban egy hosszú és fáradságos tanulási és tapasztalási folyamat végét jelenti – emelte ki a vezérigazgató úr.

Csák Gyula továbbá megismertette azokat az aranyszabályokat is a hallgatósággal, amelyeket elengedhetetlennek tart ahhoz, hogy valakiből sikeres vezető válhasson.

Vezetőként körülbelül olyan munkát végzel, mint egy oroszlánidomár: ha rájönnek kollegáid, hogy az ostort egy jól irányzott mancscsapással kiüthetik a kezedből, egészen egyszerűen felfalnak – hangsúlyozta a szakember. Továbbá rendkívül fontos, hogy ha egy munka kapcsán nemet mondunk valamire, az mindig egyértelmű nem legyen. A talán csak bizonytalansághoz, tekintélyvesztéshez és a beosztottak önálló, többnyire rossz döntéseihez fog vezetni.

            Főnökként azt is mindig tudni kell, hogy merre van az előre. Még ha pontosan nem is fogalmazódtak meg bennünk az irányok, akkor is azt a látszatot kell keltenünk, hogy teljes mértékben tisztában vagyunk a helyzettel és pontosan arra vezetjük az alkalmazottakat, amerre menniük kell.   

            Mint mondta, fontos szabály egy vezető számára, hogy ne arra törekedjen, hogy az alkalmazottai megszeressék. Inkább a tiszteletet kell kivívnia magának, hiszen elsősorban a cég érdekeit, s nem a beosztottak személyes preferenciáit kell érvényesíteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tisztelet mellett nem kell törekedni a személyes kapcsolatok ápolására is, hiszen egy projekt mindig kooperatív munkát feltételez.       Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy egy vezető kényszert csak végső megoldásként alkalmazzon, használja ki a csapatmunka előnyeit. Végül pedig figyelni kell arra, hogy vezetőként, mindig magunknál okosabb beosztottakkal vegyük körbe magunkat. Nem a vezetőnek kell megszakadni, hiszen egy ember teljesítménye nem fogja sikerre vinni a vállalatot – osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal Csák Gyula.

            Az előadás végén felhívta mindenki figyelmét a vezetői tevékenység egy nagyon fontos aspektusára: tapasztalatai szerint attól, hogy valaki jó vezető, az erőforrásai ugyanúgy végesek, mint bármelyik más embernek. Éppen ezért mindig meg kell tervezni az egész napot, hogy az idő ne folyjon szét. Nem a tökéletes megoldást kell keresni, mivel az túl drága, meg kell elégedni a legjobbal.

            Az előadásokat követően a deltás diákok a Gyulai Várfürdőben esti fürdőzéssel frissítették fel magukat. Nagyon jól esett az egész napos intenzív mentális erőfeszítés után egy kis kikapcsolódás – mondta Seller Attila, a DELTA egyik hallgatója. Az est zárásaként a csapatok Gyula belvárosát járhatták körül és ismerhették meg a kellemes nyári hangulatban.


 

 

 

 

 

 

 


 

DELTA Nyári Akadémia 2012. július 5.   Előadásai

 

A DELTA első évfolyamának negyedik napja

Nagyvállalati vezetők belső tapasztalatokról

 

A DELTA nyári akadémia csütörtöki napját Wolf László, az OTP Nyzrt. vezérigazgató helyettese kezdte előadásával. A nap további részében Bacsa György, a MOL Nyzrt. üzletfejlesztési vezetője, H. Kovács Judit, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője és Farkas Zoltán, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke szólt a deltás hallgatókhoz.

 

Szolidaritás és felelősségvállalás a nagyvállalatok hétköznapjaiban

 

A csütörtöki napot Wolf László, az OTP Nyzrt. vezérigazgató helyettese kezdte előadásával, aki a felsővezetők vállára nehezedő felelősségvállalásról és a szolidaritás fontosságáról beszélt a hallgatóságnak. A szakember több mint tizenöt évetevékenykedik pozíciójában, így tapasztalata és szakértelme egyedülállónak tekinthető a vállalatánál.

 Az előadó megosztotta a deltás diákokkal arra vonatkozó tapasztalatait, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek segítségével valakiből jó vezető válhat. Mint mondta, „a lényeg a kiegyensúlyozottság és a harmónia”, továbbá az, hogy ne kizárólag a saját érdekeinket helyezzük előtérbe. Ezzel szemben a rossz felső vezető énközpontú, csak saját érdekeit képviseli és az alkalmazottak rettegnek tőle – magyarázta Wolf László.

Fontos azonban, hogy sem az őrmester típusú, sem a nagyon szociális főnök nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Az ideális, ha úgy fogja össze az embereit, hogy egyszerre tart fenn velük jó kapcsolatot, „ugy anakkor nem a beosztottak haverja” – fogalmazott a szakember. Emellett hangsúlyozta, hogy a túlzott szigor sem vezet sehová, mert ez nem tiszteletet eredményez, hanem az alkalmazottak úgy érezhetik, hogy csak a munka elkészülte a fontos, nem ped ig a minőség.

Az előadása második felében Wolf László az OTP szervezeti működésén keresztül mutatott rá arra, hogy miként is érdemes csoportban dolgozni, így elmondta, hogy igen fontos a jó kommunikáció a csapaton belül, valamint a vezetőnek tudnia kell, hogy melyik az a legalsóbb szint, amelyiket még átláthatja. Ugyanis abban az esetben, amikor ez már nem kivitelezhető, óhatatlanul szükséges közbenső felettesek kinevezése.

            A deltás hallgatók kérdéseire válaszolva azt is elmagyarázta, miért nem érdemes induló tőke nélkül vállalkozásba kezdeni.Nem csak a megalapításra kell likviditás, hanem az elején fel kell készülni arra, hogy törvényszerűen veszteséges lesz az új cég – magyarázta. Ennek kapcsán azt is elmondta, hogy a bankok az ügyfelek érdekében nem adnak hitelt induló vállalkozásra a legtöbb esetben, mivel ezzel komoly tőke kockázatot vállalnak. Ezt támasztja alá az is, hogy jelenleg hazánkban, minden tizedik üzletből hat még az első évben csődbe megy – zárta le előadását Wolf László.


 

Önállóság és felelősség – A függetlenség kivívása

 

Bacsa György, a MOL Nyzrt. 33 éves üzletfejlesztési vezetője előadásában főként a függetlenség fontosságára, s annak kivívása közben felmerülő akadályokra hívta fel a deltás hallgatók figyelmét. Szerinte minden cég alapvető kiindulópontja, hogy célokat kell meghatároznia, azonban ez nem csak a vállalati szférában érhető tetten, hiszen egyéni szinten ugyanúgy rendkívül fontos a célok kitűzése.

            Az embernek fel kell ismernie saját képességeit és erősségeit, s ezzel párhuzamosan tudnia kell azt is, hogy mely területeken vannak hiányosságai, hiszen – mint mondta – ezek az alapvető feltételei a sikeres stratégiaalkotásnak. A stratégiai célok mögött azonban mindig lennie kell egyfajta realitásalapnak, hogy a célt valóban megtudjuk valósítani – tette hozzá Bacsa György. Ilyenkor az időintervallumot is érdemes figyelembe venni, ugyanis öt-tíz évnél előbbre nem érdemes tervezni sem vállalati, sem egyéni szinten.

 A szakember szerint a stratégiai célok összefüggésben állnak a függetlenséggel, hiszen azok a vállalatok vagy egyének, akiknek nincsenek célkitűzéseik, egyre inkább elvesztik függetlenségüket. Ilyen esetben történik az, hogy egy nagyobb vállalat bekebelezi a vállalkozást, egyéni szinten pedig ilyenkor beszélhetünk arról, amikor valaki alkalmazottként más céljait kénytelen megvalósítani – magyarázta a szakember.

 A stratégiaalkotás szemléltetésére a focit és a játékosok technikáit állítja párhuzamba a vállalatokra is érvényes stratégiákkal: a csapat legfőbb célja több gólt lőni, mint az ellenfél. Azoknál a futball csapatoknál, ahol nincsenek kiemelkedő tehetségek, a játék menete a védelemre összpontosít, azonban ahol van egy kivételes játékos, a formáció játéka a gólszerzésre irányul. Ugyanez jellemző a vállalatok működésére is. Egy jó vezető feladata, hogy nyerésre vigye a csapatot, míg a többiek hátulról biztosítják a „gólszerző” játékát – fejtette ki Bacsa György.   

A szakember a vezetői viselkedésmódokkal kapcsolatos tapasztalatai mellett számos szakmai információt is megosztott Mol csoporttal kapcsolatban. Megtudhatta a hallgatóság, hogy a nemzeti olajvállalat 1992-ben jött létre több, különböző kis olajfinomító egyesülésével. Mára már a Mol Csoport kutatási tevékenysége messzemenően túllépte az ország határait: kutatások folynak Horvátország, Oroszország és Irak területén is, valamint stratégiája szerint további határon túli versenytársak felvásárlását is tervezi – avatta be a hallgatókat a szervezet működésébe.

            Előadása zárásaként felhívta a diákok figyelmét a türelem fontosságára, hiszen – mint mondta – ha valaki célja elérésére törekszik, de az adott pillanatban az meghaladja a képességeit, nem szabad kockáztatni, mindig saját tempóban kell növekedni.

 

Mi motivál téged? Hatékony életvezetés

 

A délután folyamán H. Kovács Judit, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságának vezetője tartott előadást a motivációról, az értékrendről és a siker értelmezésenként elkülönülő tényezőiről. Elmondása szerint nagy örömmel fogadta a Delta Akadémia felkérését, hiszen a tavaly nyáron tartott előadása során is rendkívül pozitív élményekkel gazdagodott.

Az előadó elmondta a hallgatóknak, hogy nagyon szeretne újra olyan fiatal lenni, mint ők, másrészt azonban nem is irigyli őket, hiszen ma nagyon nehéz jó döntést hozni. Ebben segíthet, ha rendelkezünk egy biztos alappal, amelyre támaszkodhatunk mind a tudás, mind az értékrend területén.

            Az Akadémia nyári táborának első női előadója hosszan beszélt azokról a nehézségekről, amelyekkel egy magas pozícióban elhelyezkedő nőnek meg kell küzdenie. Mint mondta, munkája során főként férfiakkal dolgozik együtt, azonban sosem érezte magát elnyomottnak közöttük. A nehézséget sokkal inkább a családalapítás és a gyermekvállalás okozza, azonban – teszi hozzá – egy nőnek nem szabad halogatni az effajta örömöket, ugyanis minél idősebbek lesznek, annál több nehézséget von majd maga után. Külön kiemelte a komoly őszinte baráti kapcsolatok fontosságát is, hiszen ezek az emberek figyelmeztethetnek minket abban az esetben, ha letérünk a megálmodott célunk felé vezető útról mind a magán, mind a szakmai életben.

            Mit tekintünk sikernek? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak H. Kovács Judit. Számára a siker elsősorban gyermeke felnevelésében nyilvánul meg, továbbá abban, hogy szakmájában is megtalálta azt az irányt, amelyben kiegyensúlyozottan, hiánytalanul képes megélni a mindennapjait. Legyen valami hajtóerő, hogy amikor felkelünk hétfő reggelente, örömmel álljunk munkába, s ne egy újabb félelmektől és rossz érzésektől teli hetet lássunk magunk előtt – mondta.

            A siker tehát nem a hatalmat jelenti, nem a magasabbnál magasabb pozíciók betöltését és nem is a felhalmozott anyagi javakat. Mire is van szükségünk igazán? A fogyasztói társadalomban számtalan olyan dolgot veszünk nap mint nap, aminek semmi köze életünkhöz. Státusszimbólumokat és divatkellékeket vásárolunk, hogy aztán hétfő reggelenként gyomorgörccsel és kedvtelen arccal bemenjünk dolgozni és megmutassuk környezetüknek, hogy milyen drága autónk vagy óránk van.

            Az áhított pozíció elérése sem jelenti önmagában a sikert. "Jómagam világ életemben egy olyan terepjáróra vágytam, mint amit most sikerült megszereznem. Ennek ellenére mégsem tudom élvezni, hiszen az emberek megbámulnak, ráadásul még sokat is fogyaszt, egyszóval: az álmomban másképp éltem meg – osztotta meg tapasztalatait H. Kovács Judit.

            A sikert tehát sokkal inkább egy hatásként fogja fel, vagyis, hogy van-e hatásunk környezetünkre, s ez a hatás milyen előjelű. Biztosan mindannyiunk életében van egy olyan ember, aki nagy hatással volt ránk. Egy cselekedettel, egy érzés kiváltásával, az egész életútjával vagy bármivel hatást gyakorolt az életünkre, a véleményünkre, a gondolkodásmódunkra, s az a változás bármilyen rég történt is, kitörölhetetlen marad személyiségünkből – zárta le mondanivalóját H. Kovács Judit.

 

Területfejlesztés és motiváció

 

A csütörtöki nap folyamán utoljára Farkas Zoltán, Békés Megyei Önkormányzat elnöke szólt a deltás hallgatókhoz az eddigiektől eltérően, közvetlen stílusban. Beszámolt a diákoknak Békés megye jelenlegi helyzetéről, továbbá arról, hogy mely területek szorulnak fejlesztése annak érdekében, hogy gazdasági fellendülés következzen be a régióban.

A diákoknak személyes érintettségük miatt számos meglátása volt Békés és Csongrád megye gazdasági helyzetével kapcsolatban, ennek köszönhetően az előadás egyfajta beszélgetésbe torkollott a megoldandó problémákról.

 Beavatta továbbá a hallgatóságot a területfejlesztés és az egyéni motivációk rejtelmeibe. Mint mondta, a területfejlesztéssel szorosan összefüggő tevékenység a pályázatok megírása, ez azonban nagyfokú motivációt is feltételez, ami elengedhetetlen az eredményes feladatvégzéshez. Ezt kell kiegészíteni egy specializált tudással – teszi hozzá –, vagyis az általunk preferált szakterület széleskörű ismeretével. Békés megyének van olyan része, ahol 30 százalék feletti a munkanélküliség, azonban a régióban találhatók olyan területek is, ahol ez csak az 5 százalékot éri el. Ez is azt bizonyítja, hogy nem lehetséges a pályázatok kiírása a terület minden szegmensében ugyanolyan intenzitással – magyarázta Farkas Zoltán.

            Az egész ország gazdasági helyzetének áttekintését követően a szakember Békés megye helyzetére fókuszálva beszélt azokról a problémákról és kérdéskörökről, amelyeknek a közeljövőben a megoldását tervezik. Így szó volt a mezőgazdaság korszerűsítéséről, az infrastruktúra fejlesztéséről, továbbá a közlekedési szektorra vonatkozó problémák mihamarabbi megoldásáról. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a fejlesztések egyetlen korlátja mindig anyagi jellegű, s a pénz hiánya a legnagyobb a megyében.

            Az előadás végeztével a hallgatók személyes problémáikkal és a bizonytalan jövőképükkel kapcsolatos kérdésekkel keresték meg az előadót, aki készségesen próbált segíteni és megoldásokat javasolni a diákoknak.

            A csütörtöki előadásokat követően a hallgatókban is egyre intenzívebben fogalmazódott meg a válasz arra a kérdésre, hogy mit is nyerhetnek a nyári akadémián eltöltött szűk egy hét alatt. Az egyik hallgató, Jakus Ágnes szerint a DELTA programja nem csupán gondolkodni tanít, de alapvető tudástárunk bővítésében is hatalmas segítség, hogy szélesebb hatókörrel alkothassuk meg saját jövőképünket.


 

DELTA Nyári Akadémia 2012. július 6.   Előadásai

 

A DELTA nyári akadémia utolsó napja

 

A Dél-alföldi Talentum Akadémia utolsó napján további érdekfeszítő előadásokat hallhattak az akadémia diákjai. Először Czégé Zoltán, a PI Europe magyarországi képviselője szólalt fel, majd előadást tartott Tóth István Zoltán, az MTVA kommunikációs igazgatója, Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Intézményi kapcsolatok osztályának vezetője és Antal Zsolt, a Delta Akadémia  képzési program vezetője.

 

Vezetői kulcskompetenciák

 

Czégé Zoltán, a PI Europe magyarországi képviselője a Predictive Indexről tartott előadást a hallgatóságnak, vagyis arról a rendszerről, amelynek köszönhetően a társaság kiválasztásra került Békés és Csongrád megyében a több mint 7000 idén érettségiző diák közül. Megismertette továbbá a hallgatókkal azokat a vezetői attitűdöket tartalmazó kulcskompetenciákat, amelyek az általuk kitöltött teszt szerint mindnyájukban megvannak.

            Felhívta továbbá a figyelmet a tehetséggondozás fontosságára, hiszen „nagyon kevés az a gyermek, aki tud olyan muníciót hozni otthonról, amely iránymutatásul szolgálhat számára az elkövetkezendő 3-5 évben.” A tehetséggondozás számtalan kihívással találja szemben magát mind globális, mind helyi szinten, hiszen rendkívül nehéz megtalálni a dolgozni akaró és szerető, lojális munkatársakat. Erre való a PI kiválasztási rendszere – magyarázta Czégé Zoltán.

Szerinte az embereket nem lehet direkt módon motiválni, ez csak úgy működik, ha megteremtjük számukra azt a körülményt, amelyben motiváltnak érzik magukat. A pénz például nem jó motivációs erő, mivel – mint mondta – a munkahelyen való jelenlétet fizeti meg, a plusz munkát pedig jutalmakkal kompenzálja. Vagyis, a munkahelyeken a fizetésen felüli plusz pénzzel képesek kiváltani azt a motivációs hajtóerőt az emberekből, amely átlagon felüli munkát eredményezhet.

            Beszélt továbbá a diákoknak arról, hogy a munkahelyeken hogyan és milyen szempontok szerint hozzák meg a döntést egy állás betöltése céljából folytatott felvételi során. Első szinten a megjelenés, a modor, a kifejezőkészség és az érdeklődés játszik fontos szerepet a munkáltató szemszögéből, második szinten azonban már figyelmet szentelnek az ismeretek mélységének, a gyakorlati tapasztalatoknak, a képzettségnek és a végzettségnek is – magyarázta Czégé Zoltán. Magyarországon ez a két szint dominál a legjobban egy új munkavállaló alkalmasságának megállapításában, azonban létezik egy harmadik szint is, amely az attitűdre, a temperamentumra, az önmotiválási készségre, a kitartó jellemre, az érettségre és a jó ítélőképességre irányítja a figyelmet. Utóbbi szint méri az emberek azon kulcskompetenciáit, amelyek elengedhetetlenek a sikeres és innovatív feladatvégzéshez – tette hozzá a szakember.

            Előadása zárásaként megismertette a hallgatókat a PI tesztrendszerének történetével és annak alkalmazási módszereivel is, továbbá azokkal a faktorokkal, amelyekben a teszt kitöltésével elért eredmények képesek megmutatni, hogy az egyén egy adott szituációban hogyan viselkedne.

 

A média befolyása

 

A következő felszólaló Tóth István Zoltán, az MTVA kommunikációs igazgatója a médiának a szocializációban betöltött kulcsfontosságú szerepéről beszélt a hallgatóknak, továbbá arról, hogy milyen mértékben képes manipulálni, illetve befolyásolni egyéni döntéseinket.

            A médiaszakember Hankiss Elemért idézte, aki szerint a 15-16. század fordulóján egy olyan értékrendbeli változás ment végbe a társadalomban, amelynek következtében a stabilitáshoz és az engedelmességhez hasonló értékek folyamatosan átfordultak a változás, a türelmetlenség és az egyéni autonómia irányába. Maga az ember került a középpontba, és ennek kiteljesedése, vagyis az önmagát megvalósító ember a 20. században bontakozott ki egészében – magyarázta Tóth István Zoltán. Az önmegvalósító ember mintákat, trendeket követ, amelyek ma már rég áthidalják az országhatárokat – teszi hozzá –, s ezeket a mintákat valahonnan be kell szerezniük. Ezeknek az elsődleges közvetítő eszköze a média, amely mára már mindannyiunk életének szerves részét képezi.

            Elég csak a televíziónak a háztartásban betöltött központi szerepére gondolni. Ma már a televízióról mint elsődleges szocializációs ágensről érdemes beszélni, hiszen minden család nappalijában megtalálható a készülék, amely folyamatosan be van kapcsolva, ezáltal információkat és mintákat közvetít – magyarázta a szakember. Ebben a formában egyértelmű, hogy mekkora manipulációs, illetve befolyásoló erővel bírnak a média eszközei.

            A televízió és más médiumok által közvetített kép minden esetben csak egy kis szeletet mutat be a világból, egy sajátos értelmezési és szelektálási módban, amelyről az emberek hajlamosak úgy gondolkodni, mintha az a kész tényeket tárta volna eléjük. Jellemző továbbá a médiára, hogy nemcsak szelektálja a híreket, hanem tematizálja is azokat. A média tehát nem elsősorban azt szabja meg, hogy mit gondoljunk, hanem azt, hogy miről gondolkodjunk. Ez azt jelenti Tóth István Zoltán szerint, hogy a média napirendjén szereplő hírek azok, amelyeket mi magunk is fontosnak ítélünk meg. Gondoljunk csak a vörös iszap katasztrófa vagy a fukushimai atomerőmű robbanásának idejére – teszi hozzá – amikor napokon keresztül nem is lehetett más vezető hírrel találkozni a médiumokban, így a mi hétköznapjainknak is szerves részét képezte.

            A szakember előadása végén felhívta a figyelmet a média felelősségére, amivel tisztában kell lennie a jövő nemzedékének is, hiszen aligha képzelhető el egy magas beosztású vezető számára, hogy munkáját a  nyilvánosság megkerülésével végezze.

 

Hogyan legyünk sikeresek a munka világában?

 

Az ebédet követően Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Intézményi osztályának vezetője folytatta az előadássorozatot a Román Kulturális Központban. Mondanivalójának középpontjában a teljesítmény, a motiváció és a felelősségvállalás állt, továbbá beavatta a hallgatóságot a sikerrel kapcsolatos szociálpszichológiai kutatásokba is.

            Szerinte a siker elérésére törekvő hosszú folyamat legfontosabb momentuma az, hogy az ember hogyan áll neki az adott feladat elvégzésének. A szociálpszichológiai kutatások két fajta attitűdtípust különböztetnek meg: az emberek egyik csoportja sikerkereső beállítódással rendelkezik, míg bizonyos emberekre a kudarckerülő hozzáállás a jellemző. „A sikerkeresés attitűdje a jó teljesítmény záloga” – hangsúlyozta Németh Erzsébet, majd gyorsan hozzá is tette, hogy fiatalkorban még hullámozhat, hogy melyik attitűd dominál, s a korai felismerésével akár meg is változtatható. Elmondása szerint a kudarckerülő attitűddel bíró egyének elsősorban azoktól a feladatoktól félnek, amelyeket saját megítélésük szerint nehéznek találnak, de annyira nem nehezek, hogy nyugodt szívvel kikerülhessék őket.

            A siker értelmezését tekintve másik jelentős szociálpszichológiai tényező az oktulajdonítás, miszerint megmagyarázzuk, hogy miért vagyunk sikeresek vagy épp miért szenvedtünk kudarcot – magyarázta Németh Erzsébet. A siker vagy a kudarc érzése mindig attól függ, hogy sikerült-e meghaladni az igényszintünket. Bizonyos személyiségtípusoknál előfordul, hogy a siker okának a szerencsét tulajdonítjuk, kudarc esetén pedig saját képességeinket kérdőjelezzük meg, önmagunkban keressük a hibát. Ezzel áll ellentétben a sikerkereső attitűddel rendelkező személyiség, aki mindig valamilyen külső okot tulajdonít kudarcának – tette hozzá a szakember.

            Elárulta továbbá a hallgatóknak, hogy annak a személyiségtípusnak lesz hosszabb távon sikeres a teljesítménye, aki képes kudarcának ideiglenes belső okot tulajdonítani. A siker ugyanis attól függ, hogy igényszintünket reálisan, vagyis magas, de elérhető szintre állítottuk-e be, hiszen ekkor lesz lehetőségünk újra és újra részesülni a sikerben, amely tovább erősíti a sikerkereső attitűdjeinket.

            Lehet-e változtatni a kudarckerülő attitűdön? – tette fel a kérdés a delta hallgatóinak Németh Erzsébet. Javaslata szerint a legfontosabb lépés megtanulni reális, de mégis nehezen elérhető célokat magunk elé tűzni, továbbá meg kell tanulni a sikert magunknak és nem más külső tényezőnek tulajdonítani.

Előadása zárásaként Ranschburg Jenő gyermekpszichológust, egykori tanárát idézi: „úgy kell a gyermekek számára feladatokat kiválasztani, hogy az lábujjhelyre állva sikeresen végre tudja azt hajtani”.

 

A kreatív személyiség

 

A Delta nyári akadémia első évfolyamának utolsó előadásán Antal Zsolt, a Delta képzési programjának vezetője, valamint a Pázmány Péter Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar docense szólt a hallgatókhoz a kreativitásról és a kreatív ember tulajdonságairól.

            „A művészet nem más, mint áttörni a tényeket és eljutni a valósághoz” – idézte a programigazgató Pilinszky Jánost, hiszen a művész ember is kreatív ember, más kérdés, hogy nem minden kreatív ember művész. A kreatív egyén a konformizmusnak ellenálló személyiség – teszi hozzá – hiszen önálló akarata van, vagyis képes elkülönülni a csordaszellemtől, és képes egy teljesen sajátos szemszögből nézni a tényeket. A kreatív szellem jellemzője továbbá az alkotóképesség, vagyis képes napokon keresztül gondolkodni egy témán, miközben gyűjti az információkat. Az alapok ugyanis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kreativitás kibontakozhasson. A kreativitáshoz sokszor magányra van szükség, mivel nem lehet tudni, hogy mikor fogalmazódik meg az a gondolat, amely hetek óta foglalkoztat minket.

            A kreatív ember ötlete abban tér el a többitől, hogy erősen különbözik az átlagos személyiségek által megfogalmazott gondolatmenetektől. Egy ilyen ötlet a Delta Akadémia is, hiszen nincs még egy ilyen kezdeményezés a világon – hangsúlyozta Antal Zsolt. Továbbá kifejtette, hogy a kreativitás nem csak az egyén számára fontos, hiszen az ötlet ugyanúgy a közösséget is építi, hatással van másokra.

            Az előadó példaértékűként állítja fel a magyar nemzetet, hiszen a beadott szabadalmak, kutatások és tudományos publikációk száma messze meghaladja a Közép-európai átlagot, ennek ellenére azonban Magyarországnak mégis negatív képe van önmagáról. Sajnos sok magyar találmány nem szülőföldjén aratja le a babérokat, ugyanis más nemzetek „elszívták Magyarország szürkeállományát”, amely a platinával egyenlő értékű nemesfémként értelmezhető – magyarázta a programigazgató.

            Mit jelent Magyarországon a kreativitás? Magyarország egy pesszimista ország, amely visszavezethető egzisztenciális okokra is, hiszen ez a pesszimizmus mindenkiben benne van, a család önmagában hordozza, s továbbörökíti azt.

            Szerinte azonban ez a lelkiállapot leküzdhető, ugyanis büszkeségre ad okot a magyaroknak az a rengeteg találmány, amely nemzetünk alkotóihoz köthető. Büszkék lehetünk továbbá különleges anyanyelvünkre is, amellyel a világon egyedülálló módon tudjuk olvasni és fordítani az irodalom nagyjait. Mi magyarok úgy tudjuk a középkori angol Shakespeare műveit olvasni, ahogyan az angolok sosem fogják tudni, hiszen szókészletük nem rendelkezik azzal a gazdagsággal, amely ezt lehetővé tenné – mondta Antal Zsolt.

            A nyelvünk és kulturális hagyatékunk tehát az, amire mi magyarok tudunk építeni. A tudományos teljesítményekre és a sportteljesítményekre egyaránt, hiszen Puskás Ferenca sportban alkotott olyan maradandót, amely az egész világ fejébe véste a magyar tehetségeket.    Magyarország arculatát tehát azokra az elemekre kell felépítenünk, amelyekre valóban büszkék lehetünk: a szép tájakban gazdag országunkra, a kulturális örökségünkre, a magas szintű egyéni teljesítményekre és a gasztronómiai értékekre. Ezek alapján már képesek vagyunk márkaként bemutatni az országunkat külföldön is – magyarázta a Delta programigazgatója.

            Az előadások végeztével a Delta vezetősége ünnepélyes keretek között búcsúztatta el a deltás hallgatókat felidézve a hét emlékezetes pillanatait, előadóit és azt az összetartást, ami a rövid együtt töltött idő ellenére is kialakult a diákok és a szervezők között. Az est zárásaként a Garázs Band formációja szórakoztatta zenés műsorával a jelenlévőket.

 

 

Dél-Alföldi Talentum Akadémia © 2011 - Minden jog fenntartva!

Dél-Alföldi Talentum Akadémia

info@deltaakademia.hu
+36 70 6064058+36 70 6064058