Belépek Elfelejtettem a jelszavam

 


Együttműködő partnerek:

 

 

BékésDrén Kft. 

 


Békés Megyei Önkormányzat

 

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Előadássorozat 2012.07.09-13.

DELTA Nyári Akadémia 2012. július 9 - július 13.  Előadásai


DELTA Nyári Akadémia MEGNYITÓ

 2012. július 9.   Előadásai

 

Elindult a DELTA nyári akadémia II. évfolyama

 

A Dél-alföldi Talentum Akadémia második képzési hetében a tavaly felvételt nyert hallgatók folytathatják tanulmányaikat. A Békés megyei diákokat Barkász Sándor, a Delta alapítója, Antal Zsolt, a képzési  program vezetője és Czégé Zoltán, a PI Europe magyarországi képviselője köszöntötte ünnepélyes keretek között. A megnyitót követően Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Intézményi Osztályának vezetője, Dávid Imre, a Debreceni Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék oktatója és Czégé Zoltán tartott előadást a hallgatóknak.


 


 

Az önigazolás csapdája

 

Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Intézményi Osztály vezetője tartott előadást hétfő délelőtt Az önigazolás csapdája címmel a Delta Akadémia második évfolyamos hallgatóinak. Az előadó elsősorban azokra a mechanizmusokra igyekezett felhívni a diákok figyelmét, amelyek szerepet játszanak az énkép megvédésében, valamint közvetlen környezetünk elfogadásában és elutasításában.

            Mindannyian hajlamosak vagyunk magunk és mások számára is bebizonyítani azt, hogy amit cselekszünk nem értelmetlen – mondta Németh Erzsébet. Önigazolás alatt tehát azt értjük, amikor tudattartalmainkat olyan alakzatokba rendezzük, amelyek között nem lép fel ellentmondás. Ennek kényszere abból adódik, hogy szeretjük a kognitív sémáinkat racionálisnak, erkölcsösnek, vagyis „szépnek és jónak” érzékelni, s amennyiben összeférhetetlenséget érzékelünk – például hazugság esetén – igyekszünk feloldani azt – magyarázta a szakember.

            Az önigazolásnak nagy jelentősége van döntési helyzetekben, hiszen alapvető motivációnk, hogy attitűdjeinkkel egybehangzó cselekvéseket vigyünk véghez. Azonban döntéseink igazolása eltérő eredményre vezethet attól függően, hogy a végrehajtás előtt vagy után próbáljuk meg igazolni önmagunkat. Mint azt az előadó mondta, döntés előtt sokkal elfogulatlanabbak és körültekintőbbek vagyunk, míg döntés után jellemzőbb a cselekedetünk helyességét igazolni próbáló attitűd.

            További nehézségeket okozhat, ha a döntés nyilvánosan történik – jegyezte meg – ugyanis ilyen esetekben sokkal erősebb az önigazolás kényszere. Senki nem kéri számon rajtunk azokat a döntéseinket, amelyeket a konyhában vagy a fürdőszobában hozunk meg, azonban ha a nyilvánosság előtt kell kiállnunk saját elképzeléseinkért, az már másokra is hatással van – magyarázta Németh Erzsébet.

            A szociálpszichológiai szakirodalom az önigazolásnak kétféle típusát különbözteti meg: a külső igazolást, amely azt jelenti, hogy viselkedésünkre nem belső okot keresünk, vagyis nem önmagunkat okoljuk cselekedeteink esetlegesen negatív kimeneteléért. Ennek ellentéte a belső igazolás, amikor a szituációk többségében hajlamosak vagyunk magunkat hibáztatni negatív kimenetel esetén. Legjobb esetben e két attribútum egyensúlyban van egymással, vagyis képesek vagyunk eldönteni, hogy egy adott szituációban a külső vagy a belső körülmények a meghatározók.

            Az előadó szociálpszichológiai kísérleteket bemutatva érzékeltette a hallgatóság számára azokat a szituációkat, amelyekben énképünk védelme érdekében rendkívül fontos szerepe van az önigazolásnak. Gyermeknevelésben szerzett saját tapasztalatai szerint például nem hatásos nevelőeszköz jó jegyért cserébe pénzt vagy bármi más jutalmat adni a gyermekeknek, ugyanis ebben az esetben külsővé tesszük az igazolást. Dicsérettel és biztatással azonban ellentétes hatást érhetünk el, azaz a gyermek belső igazolását erősítjük, melyek a szorgalmas és a „jó tanuló” tulajdonságokon alapulnak.

            A tudomány három féle kognitív típusát különbözteti meg az önigazolásnak – hangsúlyozta Németh Erzsébet. Első kategóriába azokat az egyéneket sorolhatjuk, akiknek magas az önértékelése, azonban rugalmatlan a természete. Az ilyen emberekre jellemző, hogy magukat olyan „jó emberekként” tartják számon, akiknek minden esetben igazuk van. Az önigazolás második kognitív típusaként a magas önértékelésű, ámde rugalmas egyéneket tartják számon, akik szintén „jó emberként” tekintenek magukra, ugyanakkor tisztában vannak gyarlóságukkal és alkati hibáikkal, amelyeket megpróbálnak helyrehozni. Harmadik kategóriaként megkülönböztethetők az alacsony önértékelésűek, akik mindig magukban keresik a hibát, s negatívumként élik meg tulajdonságaikat. Veszélyes dolog is lehet, amikor erkölcstelen dolgokat igazolunk önmagunknak. Gondoljunk csak azokra a helyzetekre, amikor a háborúk során a katonák úgy beszélnek és cselekednek az ellenféllel, mintha azok nem is emberek lennének – magyarázta Németh Erzsébet.

            A szakember előadása zárásaként néhány stratégiát és viselkedésmódot ismertetett meg példákon keresztül a hallgatósággal, amelyek a legcélravezetőbb kommunikációs technikáknak bizonyulnak a társas interakciók során.

 

 


 

Stresszhelyzetek kezelése – stressztűrés és ütésállás

 

Az ebédet követően Dávid Imre, a Debreceni Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékének oktatója szólt a hallgatókhoz azokról a megküzdési mechanizmusokról, amelyek elengedhetetlenek a stresszhelyzetek kezeléséhez.

            Mint mondta, az emberek a nap minden percében pszichológusként viselkednek, hiszen folyamatosan pszichológiai elméleteket gyártanak az őket körülvevőkkel kapcsolatban. Ehhez meg sem kell szólalnunk, hiszen pusztán az öltözékünk is számtalan információt közvetít a környezetünk felé – magyarázta a pszichológus. Egyénenként eltérő státusszimbólumokat és személyiségünket tükröző jelképet hordozunk magunkon, továbbá a többnyire szándéktalan nem verbális kommunikációnk is számtalan információt közvetít a körülöttünk lévőknek, amelyek alapján azok képesek előítéleteket kialakítani velünk szemben. Felhívta továbbá arra is a deltás hallgatók figyelmét, hogy a későbbiekben vállalkozóként vagy más magas beosztású vezetőként nekik is oda kell figyelniük arra, hogy miképpen jelenítik meg magukat egy tárgyaláson vagy akár a médiában.

            Milyen stresszforrásokkal kell megküzdenie egy vezetőnek? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak Dávid Imre. Képzeljünk el egy olyan szituációt, amelyben el kell bocsátanunk egy a munkájára alkalmatlan beosztottunkat annak tudatában, hogy döntésünk egy egész család anyagi helyzetét megpecsételi a közeljövőben. Vezetőként meg kell tanulnunk kezelni az ilyen helyzeteket is, hiszen nem hagyatkozhatunk kizárólag az érzelmeinkre, amikor ehhez hasonló fontos helyzetekben kell döntést hoznunk – magyarázta a pszichológus.

            Az előadó Selye Jánost idézte, aki a stressz kutatásában a világon elsőként jutott meghatározó tudományos eredményre, továbbá a kutatási terület alapfogalmait is ő definiálta elsőként. Stresszoroknak nevezte például azokat a szervezetre ható külső ingereket, amelyek általában pszichológiai vagy fiziológiai reakciókat váltanak ki az emberekből. Az ilyen stresszreakciókat kiváltó ingereknek két csoportját különböztethetjük meg: a diszkrét stresszorok kategóriájába sorolhatók azok a viszonylag ritkán előforduló stresszhelyzetek, amelyek hirtelen váltanak ki nagy stresszhatást az alanyból. Ilyenek például a vizsgaidőszakban vagy a nyilvános szereplés közben átélt stresszhelyzetek, amelyeket az adott szituáció hív elő és annak végeztével a stressz érzése is megszűnik – magyarázta a pszichológus. Másik csoportba a tartósan fennálló problémaként definiálható folytonos stresszorokat sorolhatjuk, amelyek kihatnak a mindennapi életvitelünkre is. Ebbe a kategóriába tartoznak a munkahelyi stresszorok is.

            A munkahelyi stressz jelentős szerepet játszik számos viselkedésváltozás és az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek kialakulásában is, továbbá a túlzott stressz vezethet nagyfokú teljesítményromláshoz is – hangsúlyozta Dávid Imre. A mentális folyamatokat tekintve a stressz okozta szenvedés olyan tartós személyiségváltozásokhoz is vezethet, amely, az önértékelés csökkenését, a cinizmus felerősödését, az önmegvetést vagy túlzott a negativizmust vonja maga után, továbbá képes az emberi kapcsolatok minőségének megrontására is.

            A szakember előadásában Mérei Ferenc pszichológus egyik kedvenc bölcseletét idézte a hallgatóságnak, miszerint „nem kell mindig jól járni”. Vagyis, ha egész életünket egy gördülékeny, akadálymentes vonalon húzzák, s mindvégig sikeresen teljesítjük az előttünk álló akadályokat, akkor ezt az állapotot tartjuk természetesnek. Azt viszont senki nem kerülheti el élete során, hogy valamilyen akadállyal kelljen megküzdenie, azonban ilyen életvitel mellett a minket érő kudarcot vagy fájdalmat nem tudjuk feldolgozni. „Ami nem öl meg az megerősít” – fogalmazott Dávid Imre –, vagyis szükségünk van azokra az élményekre, amelyek erősítik az ellenállóképességünket.

            A pszichológus előadása zárásaként három fő dolgot tanácsol a deltás hallgatóknak, amelyek elősegíthetik a stresszel szembeni védekezést: Rendkívül fontos az egészséges táplálkozás, vagyis a megfelelő mennyiségű és minőségű vitamin bevitele a szervezetbe, szükségszerű a folyamatos testmozgás továbbá az, hogy a korunkra jellemző rohanó világban is próbáljunk időt szakítani magunkra.


 

Öncoaching – Az alkalmazkodás iskolája

 

A nap zárásaként Czégé Zoltán, a PI Europe magyarországi képviselője szólt a deltás hallgatókhoz, aki az emberi kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt vagyis azokra a viselkedési jellemzőkre, amelyekkel képesek vagyunk bizonyos szituációkat elkerülni vagy épp generálni.

            Mint kifejtette, az énkép elsősorban azt jelenti, hogy egy adott ember mit gondol arról, hogy milyen viselkedést várnak tőle az őt körül vevő emberek. Az emberek tehát többnyire azokhoz a társadalom által közvetített normákhoz és mintákhoz próbálják illeszteni saját viselkedésüket, amely a legnagyobb hatással van rájuk. Ez a fajta alkalmazkodási kényszer a közvetlen környezetünkben, azaz a családi és baráti társaságban a leglazább, vagyis az ő társaságukban vagyunk képesek a legoldottabban, legtermészetesebben viselkedni. A magyar népességnek a 90 százaléka próbál nagyfokú énképváltozást megvalósítani, ami azonban nem működőképes – magyarázta Czégé Zoltán. Szerinte ugyanis én, az énkép és a szintézis, azaz a látható viselkedés azonossága alkot egy teljesen funkcionális személyt, akinél összhangban van az, amilyennek magát látja és az, ahogyan őt mások látják.

            Az emberek mindig a saját világukból indulnak ki, amikor valakit elítélnek, és az embereknek csupán a tíz százaléka képes felfogni azt, hogy az a világ, amelyet ő akar megvalósítani, különbözik mások világától. Onnantól kezdve, hogy képes vagy megérteni a másik embert, sokkal gyorsabban jutsz konszenzusra, kellemesebb partner lehetsz és képes leszel hosszú távú kapcsolatokat kialakítani – hangsúlyozta a szakember.

            Előadásában továbbá kifejtette annak a négy embertípusnak a jellemzőit, amelyek a PI kiválasztási rendszere által megkülönböztethetők. Szerinte, ha felismerjük azt, hogy egy ember melyik típusba tartozik, akkor leszünk képesek azt is felismerni, hogy milyen igényeik vannak, ami pedig egy gördülékeny kommunikációt eredményez. Az első csoport, amelynek jellemzőit az előadó megosztotta a hallgatósággal az ellenőrzők, vagyis az a kategória, amelybe a Delta Akadémiába kiválasztott hallgatók is tartoznak. Jellemző rájuk az eredménycentrizmus, a hajtóerő, a gyorsütemű tevékenységek szeretete, a könnyed döntéshozatal és a határozott vélemények, továbbá nagyfokú türelmetlenség. A következő kategóriába a kifejező típusú emberek tartoznak, akikre a nagy képben való gondolkodás, az aktivitás és a hatékonyságorientáció a jellemző, valamint az, hogy nem mélyülnek el a részletekben és rendkívül lelkesek saját ötleteik megvalósításában. Harmadikként az együttműködőket említi a szakember, akik rendkívül barátságosak, kellemes személyiségek, konszenzuskeresők és konfliktuskerülők és szenvednek a beszerzési döntésektől, vagyis képtelenek „nemet mondani”. Az embertípusok negyedik fajtáját elemzőkként említi, akikre jellemző a részlet- és tényorientáció, a hosszas gondolkodás egy-egy döntési helyzet előtt, a kockázatkerülés, továbbá mindenáron igyekszik a hibák elkerülésére és fenyegetve érzi magát negatív visszajelzés esetén.

            Ahhoz, hogy az embereket a fent említett kategóriák mentén tipizálni tudjuk, szükséges az alany hosszas megfigyelése is, hiszen ez alapján bizonyosodhatunk meg, hogy mely tulajdonságok a jellemzők rá. Ha képesek vagyunk ilyen szemszögből nézni az emberi kapcsolatainkat, akkor alkothatunk sikeres társalgási interakciókat – zárta le előadását Czégé Zoltán.

 


 

 


DELTA Nyári Akadémia 2012. július 10.   Előadásai

 

A DELTA Nyári Akadémia második napja

Középpontban a szóbeli és a nem verbális meggyőzés egyéni technikái

 

A Delta nyári akadémiáján folytatódtak a különböző tudományterületekbe bevezető, elméleti alapokat nyújtó előadások. Kedd délelőtt Kiss Ulrich, jezsuita szerzetes szólt a hallgatósághoz, majd a kora délutáni órákban Nemesi Attila László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetének docense és Czégé Zoltán, a PI Europe magyarországi képviselője tartott előadást.

 

A kapcsolatteremtés elmélete és gyakorlata

 

A délelőtti órákban Kiss Ulrich, jezsuita szerzetes kezdte meg az előadások sorozatát, aki elsősorban a kommunikáció szakszerűségéről, praktikáiról és a céltudatos énkép fontosságáról beszélt a deltás hallgatóknak.

            Szerinte sokkal több fiatal vállalkozó lenne, ha lenne a közvetlen környezetükben egy megfelelő tekintélyű ember, aki még a tehetség kibontakozásának éveiben felkarolná őket és a biztatás mellett szakmai alapokat is tudna számukra nyújtani. Ezért nevezte kiváló ötletnek a Delta tehetségprogramját, hiszen az Akadémia segítségével a hallgatók lehetőséget kapnak tehetségük kibontakozására és álmaik megvalósítására, mindössze szorgalomra és kitartásra van szükségük hozzá.

            Egy ember magatartása mindig olyan legyen, amely elősegíti az előmenetelt, vagyis soha ne legyen megelégedve azzal, ami van, mindig egy jobb állapot elérésére törekedjen – hangsúlyozta Kiss Ulrich. Mint mondta, szerzetesi életének is szerves része a lelkiismeret vizsgálat, amelyet javasol minden embernek, aki közelebb szeretne kerülni céljaihoz. Vizsgáljuk át, hogy az elmúlt napokban mi történt velünk, és mi az, ami közelebb vezetne minket a célunkhoz. A cél mindenek felett áll – mondta az előadó. Ehhez elengedhetetlen, hogy rendkívül tudatosan éljünk és ismerjük meg önmagunkat. A célravezető út mindig a nehezebb út – tette hozzá az előadó – azonban ezt kell választanunk abban az esetben, ha sikeresen el akarjuk érni célkitűzéseinket.

            Kiss Ulrich azt tanácsolta a deltás hallgatóknak, hogy a „járt utat hagyják el”, hiszen egy új irányban van lehetőség az innovációra és a kreativitásra egyaránt, amely minden sikeres vállalkozás alapját képezi. Kiss fontosnak tartja, hogy nem szabad megijedni a kudarctól, hiszen ezek mindenki életében elkerülhetetlenek, továbbá meg kell tanulni önállóan cselekedni és dönteni, valamint másokat is döntésre késztetni, azaz motiválni.

            Írd fel a tükrödre, hogy mit akarsz elérni – tanácsolta a hallgatóságnak –, hiszen magadat kell elsősorban minden reggel motiválni, hogy aztán később másokat motiválhass. Azt, hogy hová szeretnénk eljutni, minden nap látnunk kell, ezért tanácsos például a napló vezetése is, hiszen segítségével 4-5 év múlva szembesülhetünk korábbi önmagunkkal és törekvéseinkkel. Enélkül mindössze egy ránk vetített énképet látunk, amely a külső elvárásoknak próbál megfelelni, s elfelejtjük, hogy hová is indultunk valójában. Ennek oka lehet akár az egzisztenciális kényszer is, s csak az képes kiszabadulni ennek a csapdájából, aki saját maga alakítja a jövőjét – mondta Kiss Ulrich. Ezért aztán állandóan kérdezzük magunkat, hogy mik az erősségeink vagy épp a gyengeségeink, s hogy ezen hogyan vagyunk képesek változtatni. Az előadó párhuzamot vont céljaink elérése és a magasugrás között, hiszen ahogyan a sportban emelgetik a mércét az ugrónak, ugyanígy kell tennie egy vállalkozónak is: ha elértünk valamit, a következő alkalommal magasabbra kell tenni a mércét. Elengedhetetlen továbbá, hogy olyan könyveket olvassunk, amelynek szereplői példaképként állhatnak előttünk vagy épp azt mutatják meg, hogy milyenek nem szeretnénk lenni soha.

            Az előadása végéhez közeledve beavatta a hallgatóságot a médiában való megjelenés szakszerűségére továbbá arra, hogy az Y-generációnak – amelybe a Delta hallgatói is tartoznak – hogyan kell bánni például a közösségi média eszközeivel.

            Ne tulajdoníts mindent magadnak – zárta le gondolatébresztő előadását Kiss Ulrich, hiszen számtalanul előfordul egy élet során, hogy valaki más segítségével kerülsz egy olyan útra, amely végül a te utad lesz.

           



 

A kommunikáció egyéni stílusai

 

Az ebédet követően Nemesi Attila László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetének docense szólt a hallgatókhoz, aki nagy érdeklődéssel jött előadóként a Delta Akadémiába, hiszen - mint mondta - rendkívül jó kezdeményezésnek tartja a tehetségprogramot.

            A nyelvész-kommunikációkutató elsősorban azokba a nyelvhasználati jelenségekkel kapcsolatos tudományos ismeretekbe nyújtott betekintést a diákoknak, amelyek a nyelvvel mint a viselkedés és a cselekvés eszközével foglalkoznak. A vezetői pozíció betöltése ugyanis nagyrészt kommunikációs feladatot is jelent, amelynek során a nyelvi stíluson és a benyomáskeltésen nagyon sok minden múlik. Amikor az egyéni stílusról beszélünk a kommunikáció tekintetében nem lehet elkülöníteni a verbális kommunikációt a nem verbális kommunikációtól, mivel utóbbit nem lehet kikapcsolni vagy megszüntetni, hiszen ha a beszédet abba is hagyjuk, a testünk továbbra is küld üzenetet a hallgatóság felé, sőt, a beszédünk felfüggesztése is hordozhat kommunikációs üzenetet – magyarázta az előadó.

            Az előadó a médiából jól ismert személyiségeket hozott fel példaként annak érzékeltetésére, hogy mekkora jelentősége van a jellegzetes egyéni stílusnak, hiszen a médiafogyasztók főként ezek alapján viszonyulnak pozitívan vagy negatívan egy adott közszereplőhöz.

            „Szólj! S ki vagy, elmondom!” – idézte az előadó Kazinczy Ferenc epigrammáját, amely elsősorban azt hivatott kifejezni, hogy az írót azonnal fel lehet ismerni egyéni stílusáról. Azonban ez általánosítva is igaz, hiszen a nyelvhasználatunkkal folytonosan valamilyen benyomást alakítunk ki környezetünkben – tette hozzá Nemesi Attila László. Mint elmondta, a stílus egy rendkívül nehezen meghatározható fogalom, amelynek definiálásához számos különböző irányból közelíthetünk. Az écart-stilisztikák irányzata szerint például a stílus egyfajta eltérés valamilyen normától, a stilisztikailag „jelöletlen” kódtól vagy a szövegelőzmény által keltett várakozástól – fogalmazott az előadó. Egy másik megközelítés, az információelmélet szerint azonban a stílus a nyelvi jelenségek gyakoriságával, előfordulásának valószínűségével hozható kapcsolatba, harmadik megközelítésként pedig Fónagy Iván nyelvészt idézte, aki a stílusra a kontextusnak megfelelő nyelvi változatként tekint.

            Elmondta továbbá, hogy a magyar nyelvet nem tekinthetjük homogénnek, mivel több nyelvhasználatból áll. Megkülönböztethetünk ugyanis társadalmi nyelvváltozatokat, vagyis szociolektusokat, területileg elkülöníthető nyelvjárásokat, a nyelv stiláris változatait, továbbá beszélhetünk még az egyéni nyelvhasználat variabilitásáról is, amely „árnyalja és színezi a stílusunkat”. Az üzenet befogadójában minden alkalommal létrejön egyfajta értelmi vagy érzelmi hatás, vagyis minden esetben tulajdonít valamilyen stílust a kommunikátornak. A nyelvhasználat alapján ugyanis megjósolhatjuk például, hogy milyen társadalmi rétegből jött beszédpartnerünk, a presztízsnyelvet használja vagy egy más, kevésbé magasra értékelt nyelvváltozatot. Ezt a szakirodalom stílushatásnak nevezi – magyarázta az előadó.

            A stílus alapfogalmainak ismertetése után az előadó a szleng stílus jelenségeit igyekezett bemutatni a hallgatóság számára. A szleng közvetítésében élen jár az elektronikus média, például a minden nap futó szappanoperák világa, s – mint mondta – a kérdés legfőképp az, hogy ezek hűen tükrözik vagy inkább aktívan alakítják a nyelvet. A főként kereskedelmi csatornákon futó sorozatok bár művi szövegek, a mai magyar viszonyokat modellálják, s mivel ezeknek a műsoroknak igen magas az országos nézettsége, hatásuk is van – magyarázta Nemesi Attila László. Mint mondta, a tömegmédia által közvetített mintákat hajlamosak vagyunk átvenni nem feltétlenül tudatos módon, így a magatartás- és viselkedésminták mellett nyelvi mintákat is közvetítenek felénk. Ennek érzékeltetésére mindenki számára ismert magyar gyártású szappanoperákból idézett párbeszédeket, amelyek szemléltetése utána a hallgatóság számára is egyértelmű vált, hogyan jelent meg a tömegmédia nyelvében is a szleng.

            Az előadó továbbá különös figyelmet szentelt az énmegjelenítéssel és a benyomáskeltéssel kapcsolatos elméleteknek is, hiszen mindannyian törődünk azzal, hogy mások milyen benyomást alakítanak ki rólunk, egy vezetőnek pedig különös tekintettel kell lennie arra, hogy a tőle telhető legjobb képet mutassa önmagáról. A hallgatóknak továbbá azt is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy a különböző helyzetekben meg kell próbálniuk alkalmazkodni ahhoz a kontextushoz, amelyben megszólalnak. Így nem túl szerencsés választás egy médiában való szereplés vagy egy munkahelyi megbeszélés alkalmával a szleng nyelvi kifejezésmódjait használni.

            Választási lehetőségeink vannak azzal kapcsolatban, hogy egy adott szituációban melyik stílusmodellt alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló – elérhető – lehetőségek közül, azzal azonban nekünk kell tisztában lenni, hogy az adott kontextusban melyiket célszerű alkalmazni a sikeres kommunikáció érdekében – zárta le előadását Nemesi Attila László.

 


 

 

A tehetséggondozás kihívásai

 

A délután soron következő előadását Czégé Zoltán, a PI Europe magyarországi képviselője a vezetői képességekkel rendelkező fiatalok előtt álló nehézségekről és az azok leküzdéséhez szükséges hajtóerőkről tartott előadást a hallgatóknak.

            Szerinte egy igazán hatékony vezető tudja, hogy a beosztottjaikat hogyan vezesse, mivel tisztán autokráciával nem lehet. A szervezetben az eredményességet az emberek jelentik, tehát őket tekinthetjük a legfontosabb erőforrásnak, akikkel szükséges megtalálni a közös hangot annak érdekében, hogy az eléjük tűzött feladatokat sikeresen végrehajtsák. Mint mondta, egy vezetőnek tisztában kell lennie azzal is, hogy autokrata módon legfeljebb 30 embert lehetséges irányítani, e létszám fölött kizárólag a delegálás az eredményre vezető.

            Ismertette továbbá a hallgatósággal a PI kiválasztási rendszer alapján a stratégiai vezetők, vagyis a deltás hallgatók grafikai görbéjét, és legjellemzőbb tulajdonságaikat. Felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára is, amellyel egy jó vezetőnek tisztában kell lennie, ha a beosztottjaival gördülékeny kapcsolatot akar ápolni. Mint mondta, a különböző típusú embereknek különbözőképp kell kommunikálni egyazon dolgot, ugyanis a másfajta alkati típusú egyéneket a mi lelkesedésünkkel nem tudjuk meggyőzni, hiszen az rá eltérő módon hathat. Ott vannak mentális problémák, ahol kizárólag az általunk képviselt viselkedéstípust és gondolkodásmódot tekintjük normális viselkedésnek, az összes többit elvetjük – hangsúlyozta Czégé Zoltán.

            A szakember szerint a deltás hallgatókban meglévő belső mozgató erő csak egy része a személyiségüknek, ugyanis ezen kívül mindenki magában hordozza a családtól, illetve az elsődleges szocializációs környezettől átvett kliséket, amelyek egy egészen más irányba vihetik az elképzeléseinket. Magyarországon a fiatalok például nem dolgozni akarnak, hanem egyből a javakat akarják leavatni: céges autót szeretnének és egyéb juttatásokat, azonban a dolgozni akarásnak, a lojalitásnak és a szakismeretnek nyoma sincs – hívta fel az ellentmondásra a figyelmet Czégé Zoltán.

            Amivel egy sikeres vezetőnek rendelkeznie kell az a motiváltság, illetve a motiváció, hiszen ez minden tevékenység alapvető mozgató rugója. Azonban minden személy csak a saját szükségletei alapján motiválható és nem bárki más szükségletei alapján. Egy vezetőnek tehát – ,aki a munkáért felelős – tudnia kell, hogy milyen egyedi szükségletekkel rendelkezik egy adott személy. Vagyis, ha a vezetők magas termelékenységet és merész célokat akarnak elérni, akkor azt is meg kell érteniük, hogy a szükségletek kielégítésének lehetőségeit elérhetővé kell tenniük. Egyedül tehát a motivált ember a produktív ember, akiből ez a hajtóerő hiányzik, a célját sem képes elérni – mondta a szakember.

            Minden hallgató számára fontos továbbá az is, hogy tájékozott legyen a saját szakterületén, ezért tehát a Delta vezetősége ajánlott olvasmányokból álló listát is fog készíteni a különböző területekre osztott szakkollégiumok részére, hogy a diákok maguk is gyarapíthassák tudásukat.

 



 

 

DELTA Nyári Akadémia 2012. július 11.   Előadásai

Harmadik nap az Akadémián

Fókuszban a sikerorientáció és az üzleti szemlélet

 

A Delta Akadémia harmadik napján a program második évfolyamos hallgatói az üzleti világ gondolkodásmódját ismerhették meg első kézből. Délelőtt Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesületének elnöke és Szabó Zsolt Roland, a Corvinus Egyetem Vezetés és Stratégia Tanszékének adjunktusa tartott előadást, majd délután újból Sápi Ákos szólt a hallgatókhoz a pénzügyekről.

 

Pénzügyekről – Józanul

 

A délelőtti órákban Sápi Ákos közgazdász, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke beszélt a deltás hallgatókhoz az üzleti életben szerzett tapasztalatairól. Az előadó egy pénzügyi közvetítő cégcsoport igazgatója, továbbá egyik tulajdonosa, amely kétszáz munkavállalót foglalkoztat. Mint mondta, az országban legalább 450 ehhez hasonló cég van, azonban vállalatuk az első 10–15 között szerepel, ami köszönhető a tizenhárom éves szakmai tapasztalatának is.

            A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak – fogalmazott Sápi Ákos. Szerinte ugyanis „a siker nem valami, hanem valaki”, vagyis mindig az egyéni teljesítményeken és gondolkodásmódokon múlik az, hogy valaki képes legyen sikereket elérni az üzleti életben. Előadásában kitért arra, hogy milyen következményekkel járhat az egyszerű emberek életében a hirtelen jött magas összegű lottónyeremény: a statisztikák szerint a nyertesek kétharmada szegényebben él, mint a nyeremény előtt – magyarázta a szakember. Szerinte a pénzügyi életben a legfontosabb kompetencia az, hogy képesek vagyunk-e megtartani, esetleg tovább gyarapítani a megszerzett pénzt. Ha valaki nem a saját képességei révén jut nagyobb összeghez, hanem mások által vagy szerencsével, akkor teljességgel lehetetlen, hogy képes lesz megtartani azt – tette hozzá Sápi Ákos.

            Mint mondta, senki sem születik sikeresnek, mindannyian hosszú út után válnak azzá. A sikeressé válás gyakorlatilag nem más, mint egy tanulási folyamat, és ha a milliomosoknak sikerült ezt megtanulniuk, akkor bárki elsajátíthatja ezt a fajta tudást. Szerinte a sikeres embernek két fontos jellemzője van: egyik a pozitív gondolkodás, amelynek alapja a realitás és a helyes célkitűzés, másik pedig a kitartás, amihez hozzátartozik, hogy meg kell ismernünk saját gyengeségeinket. Ha felismerted gyengeségeid javíts rajtuk, míg erősséggé nem válnak, majd fejleszd tovább, amíg ösztönössé alakulnak benned – hangsúlyozta a szakember.

            Az előadó Harland Davis Sanderst, a Kentucky Fried Chicken, vagyis a KFC gyorsétterem arcát és megálmodóját hozta fel példaként a jelenlévőknek, aki számtalan visszautasítás után sem adta fel  azon törekvését, hogy a különleges panírreceptével készült ételeket forgalmazzon. Több mint két évig járta a különböző éttermeket és körülbelül 1000 helyre kopogtatott be a receptjével, míg megtalálta a megfelelő embert – mondta Sápi Ákos.

            Szerinte, ha igazán sikeresek akarunk lenni akkor legyenek terveink a jövőre nézve és kitartóan álljunk ki az elképzeléseink mellett, mert előbb-utóbb megtérül az ügy érdekében hozott áldozatunk.


 

 


 


Kognitív kompetenciák – vezetői szemlélet és stratégiai gondolkodásmód

 

A délelőtt soron következő előadásában Szabó Zsolt Roland, a Corvinus Egyetem Vezetési és Stratégiai Tanszék adjunktusa egy interaktív, helyzetmegoldási készséget igénylő játék keretében vezette be a deltás hallgatókat a stratégia fogalmába. Ahogyan ő fogalmazott, a delta a fizikában valaminek a különbségét jelenti, ugyanez igaz a delta diákjaira is. Szerinte a tehetséggondozási program egy közösséget alakít ki, amely egy intézményi háttérrel bír, s ez alapot teremt egy erős kapcsolatrendszernek, ami elengedhetetlen az üzleti életben való érvényesüléshez.

            Szabó  Zsolt Roland egy interaktív játék keretében két részre osztotta a jelenlévőket az inkrementális és a radikális alkati tulajdonságuk alapján. Továbbá hozzátette, hogy a különbözőség felismerése egy olyan mentális folyamat, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a tőlünk eltérő attitűddel bíró egyénekkel is képesek legyünk közös stratégiát követni.

            A továbbiakban négy fős csoportokra osztotta a különböző attitűddel rendelkező társaságot azt a feladatot adva nekik, hogy gyűjtsék össze közös egyetértésben azt a hat címszót, amelyek a stratégia fogalmát lefedik. Miután sikerült konszenzusra jutniuk a stratégiát jellemző szavak tekintetében, fűzzék azokat egy rövid kis történetbe, amely segítségével a hallgatóság számára is világossá tehetik, hogy az általuk képviselt csapat mit tekint stratégiának. A csoportok történetét követően az előadó összegyűjtötte a hasonló fogalomkörbe eső címszavakat, majd megosztotta a hallgatósággal, hogy valójában melyek is azok a tényezők, amelyek a legszorosabb kapcsolatban állnak a fogalommal.

            A legfontosabb, hogy legyen egy tervünk, amelynek a megvalósítására törekszünk, ehhez pedig szükség van egy cselre, vagyis hogy ne mindig úgy cselekedjünk, ahogy azt elvárják tőlünk – magyarázta az előadó. Ezen kívül kulcsfogalom a stratégia megértéséhez a pozíció, ami elsősorban azt a versenyt tükrözi, hogy hogyan pozícionálom magam másokhoz képest és szükség van egyfajta látásmódra is, amelyben az innovatív gondolataink nyilvánulhatnak meg. Végül pedig a stratégia címszava a minta is: a klasszikus minta, hogy ugyanarra a kihívásra ugyanazt a választ fogom adni, azonban eredményre vezetőbb, ha megpróbálunk attól eltérő módon viselkedni – magyarázta a deltás hallgatóknak Szabó  Zsolt Roland.

            Szerinte a stratégia az előnyszerzés művészete, ahol még a hátrányból is lehet előnyt szerezni, hiszen ha leküzdjük azokat a hátrányokat, amelyekre mások nem voltak képesek, akkor az a mi versenyelőnyünk lesz.

            Hogyan szerezzünk előnyöket? – tette fel a kérdést a szakember. A meglévő adottságainkon túl három kulcsfontosságú dolog létezik, amelyen változtathatunk. Elsőként a szakspecifikus jellemzőt említette, miszerint egyediségünkkel van lehetőségünk kitűnni a tömegből. Másodsorban a folyamatok indítására hívja fel a figyelmet, vagyis arra, hogy hogyan kell adaptálódnunk a kihívásokhoz. Végül pedig az előnyszerzés egyik kulcsfontosságú eleme a kapcsolatrendszer, hiszen – mint mondta – egyénenként rendkívül nehéz előnyre szert tenni, azonban közös erőfeszítésekkel hamarabb célba érhetünk.

            Előadása zárásaként három alapvető tulajdonságra hívta fel a hallgatók figyelmét: tehetség, felkészültség és gyakorlás – ez a siker záloga.

 

 


 


A pénzzel kapcsolatos attitűdök

 

A délután folyamán Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke folytatta előadását a pénz világának kulcsfogalmairól és az azzal kapcsolatos hiedelmekről. Szerinte a reklámok elsődleges célja a tudatunkban összekapcsolni a pénzt az érzelmekkel, továbbá igyekeznek elhitetni, hogy a pénz egyenlő a pozitív érzelmekkel, sőt, a pénz pótolhatja azokat. Ennek köszönhetően ma már számtalan ember úgy hiszi, hogy kizárólag drága ajándékokkal lehet örömet szerezni, a magunk által készített dolgok elvesztették jelentőségüket – magyarázta a szakember.

            Mint mondta, a mítoszok szerint a pénznek három fő tulajdonsága van: hatalmat, szabadságot és biztonságot ad annak, aki birtokolja. Azonban bizonyára mindannyian ismerünk olyan embereket is, akik a vastag pénztárca ellenére sem rendelkeznek a fent említett tulajdonságokkal, hiszen ez nagyrészt az egyéni felfogásmódoktól, értelmezésektől függ. Szabadság alatt például olyan életérzést értünk, amely lehetővé teszi, hogy mindent megtegyünk, amit csak szeretnénk, és mindazzá válhassunk, amik lenni szeretnénk. Természetesen a pénz tud szabadságot adni a birtoklójának, de ezen felül rendelkezni kell olyan mentális attitűddel is, amely valóban felszabadít – magyarázta a szakember.

            Ez is azt bizonyítja – tette hozzá –, hogy két ember teljesen különböző módon gondolkodhat a pénzről. Ennek kapcsán kiosztott a jelenlévők között egy tesztet, amely az egyének pénzzel kapcsolatos attitűdjeit fedi fel, hogy a deltás diákok is megtudhassák, milyen beállítódások motiválják a pénzszerzésben. Miután a hallgatóság megismerte saját mozgató rugóit, egy mindenki által ismert amerikai vígjátéksorozat egyik epizódját nézette meg a közönséggel, amelyben meg kellett figyelniük, hogy a négy fő attitűd – biztonság, hatalom, szeretet, szabadság – hogyan jelenik meg a viselkedésükben a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban.

            Felhívta rá a hallgatók figyelmét, hogy a párkapcsolatokban is van jelentősége annak, hogy a felek hogyan, milyen attitűdök mentén gondolkodnak a pénzről. Teljesen eltérő értelmezések ugyanis hosszú távon mély konfliktushoz vezethetnek.

            Előadásának utolsó részében ismertette, hogy a bank, a biztosítások és a tőzsde világában milyen ismeretekkel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy érvényesülni tudjunk. A pénzügyi világ egy dinamikusan változó és fejlődő szféra, és ha nem követjük nyomon folyamatosan, akkor nem fogjuk kiismerni magunkat benne – hangsúlyozta Sápi Ákos. Ellátta továbbá a diákokat tanácsokkal arra vonatkozóan, hogy hol érdemes információkat gyűjteni egy adott bankkal vagy szektorral kapcsolatban, továbbá pénzügyi alapfogalmakkal is megismertette a jelenlévőket, amelyek elengedetlenek a legegyszerűbb problémamentes kivitelezéséhez is.


 


 

DELTA Nyári Akadémia 2012. július 12.   Előadásai

 

A Delta Akadémia negyedik napja

Szakemberek és kutatók saját területükön szerzett tapasztalataikról

 

A Delta Nyári Akadémián  folytatódtak az érdekfeszítő előadások a tavaly felvételt nyert, második évfolyamos hallgatók számára. Kora délelőtt Barkász Sándor, a Delta Akadémia alapítója és Mochnács Mihály, a Mo-Mechatronika Bt. ügyvezetője osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal, a délutáni órákban pedig Gschwindt András, a Magyar Szatellit Program (MASAT) vezetője tartott előadást.

 

A meggyőzés egyéni technikái

 

A délelőtti órákban Barkász Sándor, a Delta Akadémia alapítója a saját maga által megélt sikerek és kudarcok ismertetése segítségével tartott előadást a delta diákjainak a meggyőzés eszközeiről. A Delta program célja és küldetése szempontjából különösen fontos, hogy céljaitokat mindig tisztességes és emberséges úton érjétek el – hangsúlyozta Barkász Sándor.

           tovább

 

 

 


 

 

A műszaki pálya lehetőségei

 

A következő előadást Mochnács Mihály, a Mo-Mechatronika Bt. ügyvezetője tartotta a Delta nyári táborának negyedik napján, aki elsősorban a műszaki pályán szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Mint mondta, ha az ember lehetőséget kap arra, hogy valami ismeretanyagot felszedjen, bődületes hibát követ el abban az esetben, ha nem él a lehetőséggel. A szakember ugyanis nemcsak a vállalkozói életben kamatoztatta már műszaki tudását, hiszen számos különböző egyetemen tanulta szakmáját, azon kívül pedig pedagógus végzettséggel is rendelkezik. Cégét, melynek fő profilja a mérnöki szolgáltatás, tervezés, célgéptervezés és célgépgyártás, 2001-ben alapította, azonban azt megelőzően is számos lehetősége volt részt venni fejlesztői és kutatási-fejlesztési tevékenységekben.

            Rendkívül fontos számomra, hogy másoknak hasznosat és maradandót alkothassak – mondta Mochnács Mihály, majd hozzátette, hogy rendkívül élvezi jelenlegi munkáját, hiszen itt lehetősége van ezt fő tevékenységként űzni. Szerinte azzal, hogy valamit igény szerint csinálunk, hatással vagyunk egy vállalat rendszerére, amely újabb igényeket generál.

            A szakember tapasztalatai szerint ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen világban kell tevékenykednünk, akkor hamar észrevesszük, hogy ez nem egy „barátságos világ”. Ezt fel kell ismernie egy olyan vállalkozónak, aki önállóan akar érvényesülni és értenie kell az országban működő gazdasági folyamatokhoz is. Jelenleg tekinthetünk oly módon a világra, mintha egy világháborús helyzetben lennénk, ahol a vállalkozói szféra terül a harc lövészárkában – fogalmazott Mochnács Mihály. Ahhoz, hogy érvényesülni tudjunk tehát kitartónak és vállalkozó szelleműnek kell lenni, továbbá olykor el kell hagyni a konvenciókat és a szabályokat, s nekünk kell szabálykeltőnek lennünk, hogy másoknak utat mutathassunk.

            Beszélt továbbá a hallgatóságnak a találmányok szabadalmazásának útjáról és a felmerülő akadályokról, továbbá arról, hogy a mai világban milyen lehetőségek állnak a fiatal kutatók előtt. Minél kézzel foghatóbb egy műszaki teljesítmény, amelyet létrehozunk, annál könnyebb bebizonyítani az értékét. Más tudományterületeken, mint például a társadalomtudományi vagy orvostudományi szférában sokkal nehezebb dolgunk van – magyarázta a szakember. Egy találmány felfedezése azonban még mindig nem jelent semmit, hiszen Magyarországon rendkívül nehéz útja van annak, hogy ezt valóban szabadalmaztassák is. Mint mondta, ma az ilyen találmányok egyszerűen a multinacionális cégek kezébe kerülnek, hiszen az ő rendszerük nagyon nehezen viseli el a külső ingereket. Ezért – a tapasztalat szerint – megvárják, amíg egy adott szabadalmi védettség letelik, és lecsapnak az adott felfedezésre – osztotta meg tapasztalatait Mochnács Mihály.

            Végül kifejtette azt is a jelenlévőknek, hogy az éppen aktuális oktatási törvények hogyan befolyásolják a fiatalok döntéseit, vagyis azt, hogy milyen szakmát válasszanak, s e téren az utóbbi évtizedekben a műszaki területek igen nagy hátránnyal indultak. A jelenleg zajló átalakítás a felsőoktatásban már sokkal inkább kedvez a műszaki beállítottságú hallgatóknak, s ez rendben is van így, hiszen az elmúlt években óriási tömegeket halmoztak fel a bölcsész –és társadalomtudományi területeken, míg a műszaki pályát választó fiatalok hiánycikknek számítanak.

 

 


 

 

 

Az első magyar műhold születése

 

A csütörtöki napon Gschwindt András, a Magyar Szatellit Program vezetője zárta az előadások sorát az első magyar műhold, a MASAT-1 elkészítéséről és az azt kísérő szervezési feladatokról. Bevezetésként a hallgatók megismerhették a szakember életútját, az űrkutatáshoz kapcsolódó viszonyát, amelyből mindannyian példát vehettek arról az elkötelezettségről és kitartásról, amely közel hatvanévnyi munka után valósulhatott meg az első magyar műhold formájában.

            A mérnök hullámvölgyekkel teli pályája során soha sem veszítette el lelkesedését azzal kapcsolatban, hogy csapatával elkészíthesse az első magyar műholdat. Mint mondta, a MASAT már a második szatellit, amely hazánkban készült, azonban az első, amelyik el is jutott a világűrbe, hiszen a nyolcvanas években csapatával már legyártott egy fellövésre kész objektumot, azonban az a felszállás közben megsemmisült a Francia-Guyanából útjára indított fellövő rakétával együtt. Az már a sors fintora, hogy évekkel később éppen erről az állomásról sikerült felbocsátani a MASAT-1 szondát is – tette hozzá az űrkutató.

            Az előadó képekkel és rövid anekdotákkal támasztotta alá azokat a háttér információkat, amelyek a szervezést kísérték. Ezek között jó pár olyan is elhangzott, amelyről eddig nem kapott információt a közvélemény, így szóba kerültek a fellövést megelőző tesztek és szoftverek fejlesztésével felmerült problémák és kihívások, valamint a BME-s hallgatókból álló csapat toborzásának és munkájának irányítása.

            Gschwindt András továbbá beavatta a hallgatókat abba, hogy miért is számít hazai sikernek a MASAT műholdja. Mint mondta, annak ellenére, hogy a források megteremtésekor sokszor csapták rájuk az ajtót a leggazdagabb vállalkozók, a kevésbé tehetős cégektől igen komoly anyagi támogatást kaptak. Ennek köszönhetően sikerült előteremteniük a közel 50 milliós összköltségvetést, amelynek következtében Magyarország ismét be tudott kapcsolódni a világ űrkutatásába, amely mind hazánknak, mind a munkálatokban résztvevő mérnököknek és hallgatóknak komoly elismerés és referencia egyaránt.

            Az előadás végén az űrkutató számos kérdést kapott a diákoktól magáról az űrkutatásról és annak sorsdöntő pillanatairól, vagy akár az egyedülállónak számító feladatok szervezési tevékenységéről. Az előadó végezetül meglepetésképp a MASAT-1 által készített fényképpel továbbá a magyar szatellit kivágható és megépíthető makettjével jutalmazta kíváncsi és lelkes hallgatóságát.




 

DELTA Nyári Akadémia 2012. július 13.   Előadásai

 

A DELTA Nyári Akadémia utolsó napja

 

A Dél-alföldi Talentum Akadémia utolsó napján Barkász Sándor a Delta alapítója folytatta a csütörtökön megkezdett:  a meggyőzés egyéni technikái előadását , majd ezt követte Gazsó Tibor, a Gál Ferenc Főiskola  stratégiai igazgatója, a munkaszervezet szociológiája című előadásával. Az előadások sorát Antal Zsolt, a Delta Akadémia  képzési programjának vezetője, az integrált kommunikációról tartott előadásával zárta. A délután folyamán a II. éves Delta hallgatók, számoltak be,  az eltelt  két év tapasztalatairól.

 

A kora délelőtti órákban Barkász Sándor, a Delta alapítója beszélgetett a hallgatókkal folytatva csütörtökön tartott előadását a meggyőzés eszközeiről, valamint a befolyásolás technikáiról. Az Akadémia alapítója elsősorban a diákok meggyőzéssel kapcsolatos eddigi tapasztalatait és ismereteit próbálta felmérni, ezért saját élményeire támaszkodva szituációkat ismertetett a jelenlévőkkel, majd gondolkodásra késztette őket azzal kapcsolatban, hogy egy adott helyzetet tekintve milyen kulcsszavakat tartanak fontosnak a sikeres meggyőzéshez.

A deltás diákok a legfontosabb fogalmak közé olyan jellemzőket soroltak, mint az őszinteség, hitelesség, nyugodtság, felkészültség, amelyek meglétét elengedhetetlennek tartják a sikeres meggyőzéshez.

            A meggyőzéshez meg kell találnod saját magad – hangsúlyozta Barkász Sándor, aki szerint eltérő lelki alkat különböző meggyőzési technikát eredményez. Ugyanis minden egyén más eszközökkel próbálja partnerével elfogadtatni az általa helyesnek vélt gondolatmenetet, tehát a Delta hallgatói is másképp viszonyulnak egy adott helyzethez attól függően, hogy a személyiségüket tekintve az extrovertált vagy az introvertált attribútumok vannak e többségben. A diákok számára különösen tanulságos volt a beszélgetés, hiszen a legtöbbször egymástól teljesen különböző technikákat alkalmazva oldották volna meg a képzeletbeli szituációt, amely a megoldások végtelenségét bizonyította.

 

 


 

A munkaszervezet szociológiája

 

A délelőtt soron következő előadását Gazsó Tibor, a Gál Ferenc Főiskola stratégiai igazgatója tartotta a szervezetek működéséről és felépítéséről, valamint annak vezetési stílusairól. Mint mondta, a szervezetek olyan cselekvési teret teremtenek, amelyben a tagok egymással együttműködve, összehangoltan cselekednek, és ennek eredményeként olyan célirányos eredményességi többlet keletkezik, melynek elérésére az egymástól elszigetelten működő magányos cselekvők képtelenek lennének. A szervezetek előnye tehát elsősorban abban rejlik, hogy a tagok külön-külön nem tudnának olyan hatékonysággal munkálkodni, mint amilyen megvalósítható a kooperatív munka által.

            Felhívta továbbá arra is a figyelmet, hogy többféle szervezettípus működését különböztethetjük meg, amelyek esetében közös pontként az határozható meg, hogy mindegyik előre meghatározott célok elérésében és előre meghatározott szükségletek kielégítésében munkálkodik. A szakirodalom szerint osztályozhatjuk például a szervezetet célok szerint, így beszélhetünk gazdasági szervezetekről, társadalmi szervezetekről – ilyen például a pártszervezet –, közhatalmi szervezetről, közszolgálati, azaz nemzeti tulajdonú szervezetről és ellátó szervezetről egyaránt – mondta Gazsó Tibor.

            Beszélt továbbá arról, hogy megkülönböztethetők a szervezetek kevésbé, illetve erősen formalizált struktúra alapján is. A kisméretű szervezetekben az informális struktúrák, vagyis a bizalmon alapuló kapcsolatok és a spontán kapcsolatok érvényesülnek erőteljesebben, azonban a méret növekedésével arányosan egyre inkább előtérbe kerül a formális struktúrák jelentősége, mint például a vezetés és a végrehajtás szétválasztása, illetve a szervezeti egységek kialakítása – magyarázta az előadó. Mint mondta, probléma forrása lehet egy vállalat esetében, ha a szervezet növekedését nem követi a bürokratikus, formális struktúrák kiépülése, vagyis ha továbbiakban is a személyközi kapcsolatok jellemzik az irányítást.

            Szerinte fontos, hogy egy szervezetnek mindig legyenek egyértelműen meghatározott céljai, ehhez azonban szükség van a megfelelő formális struktúrák kialakítására is. Rendkívül fontosak a szervezeti szerepek, hiszen minél formálisabb, annál kevésbé van lehetőség a személyiség kibontakozására mivel a munkamegosztás hierarchiát hoz létre. A formális szervezetekre jellemző a tudatosság, az ésszerűség, a merevség és az engedelmesség, a személyek közötti viszonyokat pedig elsősorban a hatalom, a hierarchia és a cserélhetőség szavakkal lehet leírni – magyarázta Gazsó Tibor. Az informális szervezetek működési módjára azonban sokkal inkább a spontaneitás, az érzelmesség, a rugalmasság, a konszenzus és az összetartás a jellemző, a személyközi kapcsolatok terén pedig a domináns attribútumok közé a népszerűség, a befolyás és a pótolhatatlanság tartozik.

            Az előadó beszélt továbbá a hallgatóságnak a szervezeti vezetési stílusokról és a hatalomkoncentráció mértékéről, melyek meghatározó benyomást gyakorolnak az informális és a formális szervezeti működésre egyaránt. Mint mondta, a szakirodalom szerint kétféle vezetési stílus különböztethető meg: Egyrészt az autoriter stílus, ahol a vezető jelöli ki a résztvevők számára a feladatot és a munkatársakat úgy, hogy önmagát kivonja a csoporttevékenységéből. Másrészt pedig beszélhetünk demokratikus vezetési stílusról, amelyre jellemző, hogy minden közérdekű kérdésen a csoport közösen dönt a vezető bátorításával és támogatásával. Ebben az esetben a célok és az eszközök vita folyamán tisztázódnak, tehát a csoportnak sokkal nagyobb szerepe van – tette hozzá Gazsó Tibor. Szerinte a jó vezető az, aki képes gyorsan stílust váltani a kettő között, hiszen vannak olyan helyzetek, amelyek kizárják az egyik vagy a másik vezetői stílust abban az esetben, ha az eredményességre akarunk törekedni.

            Mint mondta, már a család esetében is egy jól vagy éppen rosszul működő szervezetről beszélünk, tehát ebből is látható, hogy életünk során szinte elenyésző az az idő, amelyet nem szervezetek működésében töltünk. Például a televízió nézése során egy működő szervezet termékébe kapcsolódunk be, de egy informális szervezet tagjaiként tekinthetünk magunkra akkor is, amikor a hétvégénket a baráti társaságunkkal töltjük – zárta le előadását Gazsó Tibor.

 


 

A szervezet befolyásoló potenciája

 

A 2012-es nyári akadémia utolsó előadójaként Antal Zsolt, a Delta Akadémia programvezetője, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Média Intézetének docense szólalt fel a szervezetek hátterében meghúzódó marketingről és üzleti kommunikációról.

            Előadása kezdetén bevezette a hallgatóságot a marketinggel kapcsolatos kutatások kezdeti szakaszába, amelyek a második világháború idejére vezethetők vissza, amikor a tömegtermelés került a középpontba. Az ötvenes években ugyanis a konzervatív gondolkodási módot feloldotta a fogyasztáscentrikus szemléletmód, amely a mai napig megkérdőjelezhetetlenül jellemzi a piacot. A szakirodalom kulcsfontosságú területeivé váltak a vásárlásösztönzéssel, a fogyasztói magatartással vagy a színkutatással kapcsolatos tudományos vizsgálódások, amelyek nagy mértékben befolyásolják az egyéni választásokat, hiszen már nem a terméken van a hangsúly, hanem az azt képviselő szimbólumon, amellyel a termék eladhatóvá válik. Az üzleti érdekek indukálták tehát azt a fejlődést, amely a pszichológiához vagy a szociológiához kapcsolódó tudományterületek eredményeit használták fel – magyarázta Antal Zsolt. Szerinte ugyanis a marketing a befolyásolás metódusa és csatornája, amely megpróbálja elérni, hogy a hasonló termékű és minőségű gyártók versenyhelyzetet teremthessenek a piacon. Mint mondta, számtalan eszköz van a vállalatok kezében, amellyel képesek befolyásolni a fogyasztók döntését. Ilyenek például a kereskedelmi, illetve a közszolgálati média által közvetített termékek, a reklám, a márkák és a szlogenek, a telemarketing, a Public relations tevékenységek, a termékelhelyezés vagy akár az ismert emberek bevonása egy-egy termék „arcaként”.

            Beavatta továbbá a hallgatóságot a marketing módszertani jellemzőibe, vagyis azokba a kulcsfontosságú attribútumokba, amelyek mentén leírható a tevékenység. Mint mondta, a marketingnek négy fontos területe van, amelyet a termék értékesítésére vonatkozóan alakítottak ki: Az első a product, vagyis maga a termék, amelyet értékesíteni szeretnénk, a másodig lényeges összetevője pedig a price, azaz a termék ára, ami fontos megkülönböztető eszközként szolgál a vásárlók számára, tehát szintén erősen befolyásolja a választást. Harmadik fontos eszköze a marketingnek a place, vagyis az értékesítési hely, hiszen a bevásárlóközpontok természetrajzát tekintve megállapítható, hogy bizonyos helyek – például a polcok magasabb pontjai – kevésbé preferáltak a szemmagasságban elhelyezkedőkhöz képest. Végül pedig említésre méltó még a promotion, amely a marketing területén főként a befolyásolás fogalmával írható le – magyarázta Antal Zsolt.

            Beszélt továbbá a Public relations legalapvetőbb tevékenységi köréről, amelynek elsődleges célja és feladata, hogy bővített információtartalommal más felületen jelenítsen meg egy adott terméket. Tágan értelmezett feladatai közé tartozik a reklám, a rendezvényszervezés, a fundraising és a szponzoráció, valamint a sajtókapcsolatok kezelése, vagyis a PR-t elsősorban egy integrált kommunikációként értelmezhetjük, amely összeköt bizonyos területeket, hogy azok egymást kiegészítve működjenek. Korábban elég volt reklámot készíteni egy termék sikerességéért, ma már azonban a széles piacon a PR önmagában sem mondható elégségesnek – hangsúlyozta az előadó. Jelenleg ugyanis egy reklám kevés ahhoz, hogy a fogyasztó megvegyen egy terméket, azonban – mint mondta – még mindig a leghatékonyabb módja a vásárlók elérésének, s egyben a legdrágább is.

            Elmondta továbbá, hogy mennyire fontos egy szervezet szempontjából, hogy mit mond, illetve jelenít meg önmagáról a külvilág számára. Szerinte, egy vállalat önképe főként az alábbi elemekből tevődik össze: Rendkívül fontos szerepe van az identitás meghatározásában a kultúrának, azaz a szervezet által megfogalmazott értékeknek és normáknak. Ugyanilyen jelentőséggel bír a vállalat filozófiája, vagyis azok az alapelvek, amelyek mentén megfogalmazza saját működését más vállalatokhoz képest, és fontos még a szervezett szempontjából közvetített magatartás, tehát a mások előtt megjelenített viselkedésmód. Ezek az attribútumok határozzák meg a vállalatokat még akkor is, ha azok nem vesznek tudomást róla. Ha nem lesz sikeres az önképünk, akkor a vállalat a vele szemben felmerülő elvárásoknak sem tud megfelelni, de ez igaznak mondható az egyéni identitásokra is – magyarázta az előadó. Annál jobb tehát az imázs, vagyis a fogyasztóban kialakult értelmezés az adott termékről, minél inkább hasonlít az általunk vetíteni kívánt képre. Mint mondta, ha nem építjük tudatosan az imázsunkat, akkor is kialakul egy kép a szervezetről, de ebben az esetben nem biztos, hogy épp ezt szerettük volna magunkról közölni. Azokat az információkat tehát, amelyeket mi hozzátehetünk a fogyasztók fejében kialakult képhez, mások által, azaz egyéb forrásból gyűjtik össze, ezt azonban mi nem tudjuk irányítani. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy egy vállalat mindig törekedjen tudatosan az imázs kialakítására – zárta le előadását Antal Zsolt.

 

Dél-Alföldi Talentum Akadémia © 2011 - Minden jog fenntartva!

Dél-Alföldi Talentum Akadémia

info@deltaakademia.hu
+36 70 6064058+36 70 6064058